A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
és egyenesen a t. hadügyminister urra bízta azok megválasztását. A hadügyminister ur azonban ez állapoton mai napig sem változtatott és midőn 1882-ben megint felmerült e kérdés, akkor már nagyobb engedményt tett és azt jelentette ki: hogy ha egy katonai akadémia felállítása katonai szempontból szükségessé válnék,— mely eset azonban eddig nem forog fenn, akkor ez akadémia mindenesetre Magyarország területén állíttatnék fel. Azonban mindjárt hozzá tette ezt is: magától értetődvén, hogy ez intézet tanrendje nem lehetne más, mint a többi hasonló katonai tanintézeteké, melyek a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok területén vannak. így, t. országos bizottság, ha a kiindulási pont az volt, mely szerint látjuk azt a szomorú tényt, hogy a magyar elem aránylag csekély számban van a hadseregben képviselve s hogy ennek oka a mostani katonai intézetek szervezetében rejlik, melyek nem illeszkednek az ország közoktatási rendszeréhez s ez által megnehezítik, sőt lehetetlenné teszik a belépést a magyar ifjaknak, a kik magyar iskolában végezték tanulmányaikat: igen természetes volt azon törekvés, hogy változás történjék a mostani állapoton, mely mindezen bajokat előidézte. De a kérdésnek végső phasisa nem volt egyéb egy kimutatásnál, mely teljességgel nincs egybe- függésben a kérdés lényegével, melynek semmi gyakorlati értéke nincs s bennünket legfeljebb arra emlékeztet, hogy a hadügyi kormányzat nem szándékozik Magyarországon katonai akadémiát felállítani. De még ha talán felállítaná is, abban az esetben sem lesz az magyar katonai akadémia, hanem tanterve ugyanaz lesz, mely a monarchia másik felében fennálló katonai tanintézetekben érvényben van. Tehát mi tökéletesen ott vagyunk, a hol eddig voltunk s e czél elérése ránk nézve, nézetem szerint, nem kívánatos; (Helyeslések) mert ezzel azon komoly bajok, melyek a katonai akadémia kérdésének tárgyalásánál a kiinduló pontot képezték, megszüntetve nem lennének. Pedig, t. országos bizottság, a baj igen komoly és sokkal nagyobb, semhogy ezzel a kimutatással azt a nemzet közvéleménye előtt elrejteni lehetséges volna. (Helyeslések.) Ezek a bajok azon példátlan és természetellenes állapotból származnak, mely jelenleg nálunk e I téren fennáll. (Halljuk! Halljuk!) Magyarország mint önálló független állam szervezi az ő közoktatását és az alapelv, a melyből kiindul az, hogy e közoktatás szervezete úgy legyen alkotva, hogy annak eredménye az legyen, hogy magyarokat neveljünk a hazának magyar nyelven, hogy megmagyarositsuk a magyar társadalmat, hogy a magyar államnyelvnek minél szélesebb tért hódítsunk s akkor azt hisszük, hogy ha valaki e közoktatási rendszer hatása alatt növekedett az iskolákban, mi annak az előmenetelét megkönnyítettük, biztosítottuk Magyarországon. Hanem ez nagy tévedésnek bizonyul. Kitűnik ugyanis, hogy minél tökéletesebben van elérve egy bizonyos egyénnél tanrendszerünk alapeszméjének megvalósítása, minél kedvezőbb e tekintetben az eredmény : annál nagyobb akadálya ez annak, hogy az illető a katonai pályán előmenetelt tehessen'; azon hadseregben, mely végtére is a mi hadseregünk, melyet közösnek nevezünk s melytől éppen azért, mert közös, elvárhatnék azt, hogy a közösségben lévő felek nemzeti individualitását, államjogi állását respec- tálja és figyelembe vegye (Helyeslések.) De tény az, hogy ha a magyar ifjú magyar iskolában végezte tanulmányait, csak a legritkább és csak kivételes esetben juthat azon helyzetbe hogy a katonai akadémiába való felvételre képesítő felvételi vizsgát német nyelven tehesse le, mert hiszen ő arra nincs előkészítve, ő a tantárgyakat magyarul tanulta és igy legfölebb egy-két kivételes helyzetben levő fiatal ember lesz képes e vizsgálatot letenni, a többi nem. Ennek követ kezménye pedig az, hogy a magyar ifjúság, ha nem is egészen, de legnagyobb részben ki van zárva abból, hogy a hadsereg tisztikarába léphessen. hogy ott a trónnak, a monarchiának és a hazának az ő magasabb képzettségével, tiszti állásával szolgálatokat tehessen. A közös hadügyi kormányzat teljesen figyelmen kívül hagyja mindezeket a tekinteteket. Egyszerűen nem létezőnek tekinti Magyarország közoktatási rendszerét, teljesen ignorálja Magyar- ország állami és nemzeti individualitását; tökéletesen úgy tesz, mintha ez nem reális, nem létező factor volna. Pedig, t. bizottság, mennyi keserűséget és bizalmatlanságot idéz elő ez a mostani állapot ! Mert hiszen kétségtelen, hogy ez az állapot mélyen sérti nemzeti önérzetünket,jogainkat, érdekeinket
