A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS. 41 tanrendszerét, magának az országnak tanrendszerétől elszigeteli. A Lajthántúli országokban levő katonai tanintézeteknél természetesnek találjuk, hogy azok tanterve összhangzásban legyen az ottani tanrendszerrel, még ha ez intézetek növendékeinek nagy száma magyar is. —Viszont azonban méltán megkívánhatjuk, hogy a Magyarországon levő tanintézetek kivétel nélkül alkalmazkodjanak az országos tanrendszerhez. S ha specialis feladatuk megengedhetővé is teszi, hogy egyes részletekben némi eltérések mutatkozzanak : egészben véve mégis meg kell találni az összhangot az ország tanrendszere és azon tanintézetek között, melyek az ország területén vannak. Mindezek alapján az albizottság a magyar nyelvoktatást és a katonai tanintézeteket illetőleg a következő határozati javaslat elfogadását kéri : »A közös hadügyminister által a magyar nyelv oktatásának és a magyar ajkú növendékek fölvételi vizsgáinak eredményéről előterjesztett kimutatások kapcsán felhivatik a közös hadügyminister, hogy a Magyarország területén fennálló katonai alreáliskolákban a tenterv lehetőleg a Magyarorszagban fennálló tanrendszerhez alkalmaztassák; hogy ezen tantervben a magyar nyelv tanítására az eddiginél nagyobb gond fordittassék és hogy átalában minden katonai tanintézetben, kivált a történelmi tankönyvek szerkesztése, a történelmi tényekkel és a fennálló közjogi helyzettel összhangba hozassák. Egyúttal felhivatik a közös hadügyminister, hogy a magyar nyelv oktatásának és a magyar ajkú növendékek fölvételi vizsgáinak eredményeiről jelentést és kimutatásokat a jövő évben is terjesszen az albizottság elé. « Elnök: A felolvasott két határozati javaslat fölött külön-külön kell majd szavazni, azonban, a mint a t. bizottság méltóztatott megállapodni, a tárgyalás együttesen fog történni. Grünwald Béla: T. országos bizottság! A második számú határozati javaslatnak első részét én részemről tudomásul veszem azért, mert nem látom be okát annak, hogy miért ne vegyük tudomásul azt, mit a közös hadügyminister ur a t. országos bizottság határozata értelmében terjesztett elő. Ő tehát csak kötelességét teljesítette és nem az ő hibája, hogy mi tőle többet nem követelhetünk. A közös ügyi országos bizottság naplója 1886. A mi a határozati javaslat második részét illeti, ahhoz én részemről nem járulhatok. Nem járulhatok azért, mert a határozati javaslat ezen részében ki van mondva az a szándék, hogy tovább is csupán kimutatásokat fognak követelni a közös hadíigyministertől, pedig e kimutatás alatt van tulajdonképen eltemetve a magyar katonai akadémia kérdése, mely már több Ízben foglalkoztatta az igen t. országos bizottságot. Mert nem én vagyok az első, ki e kérdést itt felhozom. A múlt évben a hadügyi költségvetés átalános tárgyalása alkalmával már Beöthy Ákos t. barátom is megérintette. Az előbbeni években a kormánypárt részéről igen lelkes és erélyes felszólalások történtek a tekintetben, de sikertelenül. Mind e felszólalások eredménye nem volt egyéb, mint egy kimutatás, melynek czélja volt demonstrálni, hogy mig a most fennálló katonai akadémiákban rendszeresített helyek betöltve nincsenek, addig arról szó sem lehet, hogy Magyarországon külön katonai akadémia állíttassák fel. A kérdésnek különböző phasisai vannak, melyeket én feljegyeztem magamnak. A legelső erélyes felszólalás következménye az volt, hogy az igen t. közös hadügyminister kijelentette, hogy a pénzügyi szempont az, a mely nem engedi egy ily katonai akadémia felállítását, mert ennek költségei oly jelentékenyek, hogy csak a felállítás költségei 1.800,000 forintra, a felszerelés költségei 300,000 forintra rúgnának és igy a mi nem igen kedvező financiális viszonyaink között 2.100,000 forintnyi kiadás e czélra nem állana harmóniában azon takarékos- sági törekvésekkel, melyeket a hadügyminister és a delegatio is érvényesíteni iparkodik. Az albizottság akkor meghajolt a pénzügyi tekintetek előtt, hanem 1880-ban a hadügyi albizottság jelentésében előadja, hogy pénzügyi szempontból nem sürgeti a katonai akadémia felállítását, de felhívja a közös hadügyministert, hogy addig is, mig ez intézet felállítása lehetővé válnék, már most kellően intézkedjék, hogy a magyar ifjaknak a létező magasabb tanintézetekbe való belépése és igy magasabb katonai kiképeztetése az eddiginél nagyobb és előnyösebb mérvben tétessék lehetővé. A hadügyi albizottság akkor nem jelölte ki azon módokat és eszközöket, melyekkel e czél elérhető volna 6
