A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

34 V. ÜLÉS. cliiánk a hadsereg lefegyverzését nem kezdemé­nyezheti. A midőn körülöttünk minden fel van fegyverezve, mi nem vagyunk elég hatalmasak arra, hogy e kezdeményező lépést megtegyük, de viszont nem vagyunk elég gyengék sem arra, hogy összetett kézzel várjuk a fejlődő esemé­nyeket. Ha némely részletnél annak idején kivánni méltóztatnak, kötelességemhez képest fogok szol- j gálni felvilágosítással ; addig arra kérem a t. or. ! szagos bizottságot, hogy az élőadottak alapján a költségvetést átalánosságban elfogadni méltóz- i tassék. {Helyeslés ) Beöthy Ákos: T. országos bizottság! T. barátom, az előadó ur mai beszédében nem használta azt a formulát, melyet, ha nem csaló­dom, tavalyi beszédében használt, hogy tudni­illik e költségvetés normalis költségvetés. Pedig nem volt igaza t. barátomnak, hogy azt nem hasz­nálta, mert ez csakugyan normalis költségvetés annyiban, a mennyiben mindazon jellemvonás, a mely költségvetésünket oly csüggesztő módon typicussá teszi, e költségvetésben feltalálható. Itt van először az, a mire t. barátom csak­ugyan hivatkozott : a rendes költségek emelkedése. Ha ezeket évről-évre megnézzük, az egész egy orgonasíp benyomását teszi az emberre, 1868-ban volt a rendes szükséglet 68 millió, most már istennek hála, ott vagyunk a 100 millió kapu­jánál. Azután feltalálható a költségvetésben az a másik, még szomorúbb jellemvonás is, hogy a hol megtakarítások eszközöltetnek: a legénység élel­mezésénél, a természetbeni szükségleteknél, azok a termények árának hanyatlását tanúsítják, a mi közgazdasági szervezetünk kimerültségét bizo­nyítja. Mindennek daczára, t. országos bizottság, kénytelen vagyok a költségvetést elfogadni. Hisz egy egészséges közéletnek, mondhatni dogmaticus alaptétele az, hogy a monarchiától a védelem eszközeit nem lehet megtagadni s hogy a kisebb­ség nem ellenezhet oly intézkedéseket, melyeket, ha többségben volna, maga is foganatosítana. Ha, t. országos bizottság, e szempontból te­kintjük a költségvetést, be kell látnunk azt. hogy a költségvetés 27. czíme a hadsereg oly organicus természetű intézményeinek és szükségleteinek kielégítését czélozza, a melyek nélkül egy hadse reg actióképtelen volna; más oldalról az sem szenved kétséget, hogy a hadi intézményeket egy bizonyos színvonalon kell tartani, ha csak a had­sereg harc.zképességét teljesen illusoriussá nem akarjuk tenni. Ha már most, t. országos bizottság, ebből a szempontból tekintjük a hadügyi költségvetést, be kell vallanunk, hogy az szembeállítva más államok költségvetéseivel, nem túlságosan magas és ezért fogadom el azt commentár nélkül. Nem is fogok, t. országos bizottság, platonicus keser- gésbe bocsátkozni a felett, hogy a költségvetés túlságos nagy. Nem is fogok itt olcsó közgazda- sági bölcsességet feltálalni, a melynek az volna a látszatja, hogy még kirívóbbá tegye azt az ellen­tétet, a mely a közgazdasági exigentiák és a po­litikai helyzet postulatumai közt létezik, a mi szavazatunkban, kifejezésre jut. A mostani költségvetést szembe állítva a múlt év költségvetésével, úgy a rendes, mint a rendkívüli rovatokban több eltérést tartalmaz. Nehogy többször legyek kénytelen a t. országos bizottság türelmét próbára tenni, méltóztassauak megengedni, hogy mindazokra nézve most egy­szerre, mintegy commassálva mondjam el néze­teimet. Ezekben foglaltatik azután szavazatom enun- tiálása és indokolása is. Magában értetik, t. or­szágos bizottság, hogy itt nemcsak saját szava­zatomat enuntiálom, hanem elvbarátaimét is. a minek különben — fájdalom — számunk cse­kélységénél fogva, nincs semmi gyakorlati jelen­tősége. A költségvetés első tétele, a mely nagyfokú emelkedést mutat, azon 1.600.000 frt, a mely a beszállásolási törvényből származik. A beszállásolási törvény az előbbi eljárás hiányain akart segíteni. Segített is, csakhogy úgy, hogy túl lőtt a czélon, mert mig előbb a tarifa­tételek alacsonyak voltak, most túlságosan ma­gasak és az államkincstárt jelentékenyen terhelik, úgy hogy előáll a törvény revisiójának szüksége. Én nem vagyok barátja annak a novellaris íol- tozgatási eljárásnak, a mely nálunk dívik, mely szerint alig hogy meghoztunk egy törvényt, hozzá már is pótló novellát alkotunk, a minek következtében törvénytárunk úgy néz ki. mint egy nagy darab zsibvásár, egy foltozott ruhatár. A jelen esetben azonban, t. országos bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents