A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
31 V. ÜLÉS. megerősítést is nyert; a másik hir az volt, hogy az augusztus 2!-iki események Németországnak és Ausztria-Magvarországnak beleegyezésével történtek. Ha jól emlékszem, ez utóbbi hir már egy interpellatio tárgyát is képezte a magyar képviselő házban is és akkor a hir valódisága a minister- elnök részéről tagadásba vétetett. De ez nem volt elegendő arra, hogy e hir elnémittassék és éppen az utolsó napokban az igen határozott alakban és igen pikáns részletek kíséretében újra felmerült. Ezen úgynevezett leleplezések némi fontosságot nyernek az által, hogy azok szerzője Kara- velov — mint tudni méltóztatnak — sok időn át talán érdemetleniil élvezte Sándor fejedelem bizalmát és egyideig a regensségnek is tagja volt. Ez az ur elbeszélte részletesen — itt csak a főbb pontokat akarom kiemelni — hogy Sándor fejedelem Bukurestbe ment és ott egy kalandos tervet terjesztett a román király és kormány elé, melynek lényege az volt, hogy Macedóniát el fogja foglalni és Bulgáriával fogja egyesíteni, kárpótlásul pedig Romániának át fogja engedni Bulgária egy részét. E titkos tanácskozások tárgya elárultatott a szent-pétervári kabinetnek is — még mindig Karavelov állítását idézem — ennek következtében az orosz czár határozottan tudatta úgy Berlinben, mint Becsben, hogy ő Sándor fejedelem eltávolittatását mulhatlanul szükségesnek tartja s e tekintetben a két császári hatalom részéről teljes cselekvési szabadságot követel, mert ha az meg nem adatnék, akkor ö az úgynevezett hármas császári szövetségből kilépne. A mi azután következett, arra nézve csak pár sort kívánok felolvasni a Karavelov hosszú czikkéből, még pedig német fordításból, mert más nyelven nincs előttem: »Bismarck beeilte sich die Zustimmung seines Souverains zur Entthronung Alexanders nach Petersburg gelangen zu lassen und nur dem Kanzler bleibt es zu danken, dass das Bündniss der mitteleuropäischen Mächte intakt blieb. Oesterreich-Ungarn und Deidschland verständigten sich über das Schicksal Alexanders in Kissingen. Am 22-ten Juli trafen sich Kálnoky und Bismarck und einigten sich im Sinne Russlands vorzugehen, und auf Bulgariens Thron einen Wechsel eintreten zu lassen.« A czikk végén pedig ezeket mondja: »Auf dieser Weise glaubte er die ihm drohende Katastrophe, welche nach Kissingen auch in Gastein und zwar am 11. August beschlossen wurde, beschwören zu können. « Már most az én egyéni impressióm az, hogy ezen Karavelov ur magas állást foglalt ugyan el, de az ő jelleméről az utóbbi időben oly kedvezőtlen hírek keringenek, sőt Bulgáriában őt egyenesen árulónak bélyegezték, hogy már az ő individualitása is igen alapos kételyeket támaszt bennem az általa felhozott tények valódisága iránt. Ezen kételyeket még növeli az, hogy — miként mindnyájan tudjuk — az igen t. külügyminister ur a maga nyilt, egyenes és lovagias jellemét a politikai térre is át szokta vinni és én merőben lehetetlennek tartom, hogy ő egy ily — szelíden szólva — nem méltó conspiratióban akár activ, akár passiv szerepet játszott volna. Én tehát azt hiszem, hogy az egész publicatio czélja az, hogy miután — a mint állítják — Karavelov most egészen Oroszország részén van, Németországot és főleg a mi monarchiánkat hamis positióba hozza, tudniillik úgy tünteti föl őket, mintha ők eleintén Oroszország terveit támogatták és segítették volna, utóbb pedig köpenyforgatók lettek és most ellene lépnek fel. Én azt hiszem, hogy a t. külügyminister ur csak szívesen veheti, ha alkalma nyílik ezen insinuatiót nyíltan és határozottan megczáfolni. Ennek következtében vagyok bátor a következő három rövid kérdést intézni az igen t. külügyminister úrhoz. Kérdés a t. külügyminister úrhoz. 1. Való-e, hogy a minister urnák már augusztus 21-ike előtt tudomása volt arról, hogy Oroszország Sándor fejedelmet nem akarja továbbra a bolgár trónon megtűrni és azt onnan eltávolíttatni szándékozik? 2. Való-e, hogy ezen ügy julius 22-ike körül a minister ur és a német birodalmi kanczellár között Kissingenben tárgyaltatott és hogy Oroszország szándoklatainak nyilt vagy legalább hallgatólagos támogatása iránt történt megállapodás? 3. Való-e, hogy ezen tárgyalások a nevezett államférfiak között augusztus első felében folytattatok és Oroszország czéljainak helyeslésére vezettek?
