A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság jegyzőkönyve
30 III. ÜLÉS. ugyan emancipálta. És hogy ez igy van, hogy Oroszország mindezt maga ellen intézett sakk- huzásnak tekintette, tanúsítják azok az események, melyek ott azóta lefolytak és a melyekre azért nem akarok visszatérni, mert ismeretesek és mert nem is akarnám a szenvedélyeket fokozni. Ha már ennek következtében arról, a mi most a kérdésnek kiugró pontját képezi, tudniillik ezen monarchiának álláspontjára a Balkánfélszigettel és Bulgáriával szemben akarok visszatérni és az iránt tisztába jönni, úgy a következőket tartom szükségesnek szem előtt tartani. Az igen t. külügyminister ur azt méltóz- tatott mondani, hogyő a bolgár kérdést másodsorban levőnek kívánja tekinteni. Én, t. országos bizottság, nem akarok a felett vitatkozni, hogy ez elsőrangú kérdés-e, vagy másodrangu kérdés, de én a magam részéről életkérdésnek tekintem és éppen azért, mert annak tekintem, azt tartom, hogy ha ez a monarchia ragaszkodik kifejtett politikájához, ha akarja a Balkánfélsziget szabad fejlődését, úgy akarnia kell Bolgárország autonom fejlődését is és különösen akarnia kell, hogy ott consolidált viszonyok keletkezzenek, a melynek első feltétele, hogy ezen ország azt válaszsza fejedelméül, a kit akar és a ki bizalmát bírja, mert valójában Bolgárország helyzetét nyílt tátongó sebnek lehet tekinteni, melynek megorvoslása európai érdek, mert ha az nem fog orvosoltatni, természetesen azon gyu- ladásnak perifériája mind tovább terjed. De ha e monarchia tovább is ragaszkodik ehhez a politikához, tudniillik a berlini szerződés alap- gondolatához, hogy nem lehet megtagadni azt, hogy a Balkánfélszigeten egyoldalúlag idegen hatalom gyakoroljon befolyást, úgy nem lehet e monarchiának megengednie azt sem, hogy ott bármi szin és ürügy alatt orosz protectorate, avagy orosz beavatkozás történjék, mert ez világos arczulcsapása volna a berlini szerződésnek és a monarchia élet-érdekei ellen volna. Mert azt nem lehet elég sokszor ismételni, hogy ha Oroszország Bolgárországban megveti a lábát, akkor ezen monarchia biztosságának vége van. Ennek következtében, ha ezen monarchia Bolgárország függetlenségét védi, saját biztosságát védi éppen úgy, mint az az ember, a ki a szomszéd házában kiütött tüzet oltja, a saját házát védelmezi és oltalmazza. Ne méltóztassauak azt gondolni, t. országos bizottság, hogy abban, a mit mondottam játék van a tűzzel, vagy hogy nekem valami különös örömöm telnék abban, hogy Oroszország provocáltassék. Senki Magyarországon nem akaaja ezt a háborút, sőt én tovább megyek és azt hiszem, hogy ha kilátás van arra, hogy háború legyen holnap, ez még nem ok arra, hogy a háborút ma kezdjük meg. De mindennek, t. országos bizottság, van egy nélkülözhetetlen alapfeltétele és conditio sine qua non-ja és ez az, hogy a monarchia a béke áldásait csakugyan élvezze. A mai szavazásig lehetett valaki abban az illusióban, hogy mi a béke áldásait élvezzük. De mikor látjuk azt a túlfeszített idegességéta közvéleménynek, a mely az egész közgazdasági tevékenységet paralysálja és a mikor nekünk folytonosan résen kell államink, mert a meg- támadtatás Damokles kardja függ fejünk felett, végre mikor ki kell dobnunk olvasatlanul a milliókat, akkor ne mondja senki, hogy mi a béke áldásait élvezzük, mert ez semmi más, mint hogy mi a béke firmája alatt a háborús helyzetnek minden hátrányában részesülünk. Hogy egy határozott erős lépéssel a monarchia ezen helyzetből kiszabaduljon, akkor nem a koczkáztató merészség politikáját követi, hanem az ország legfontosabb érdekeinek és exigentiájának tesz eleget. Én a mai szavazatot úgy tekintem, mint ezen igazán sínylődő országnak utolsó erőfeszítését arra, (Mozgás.) hogy egy erélyes lépéssel egy tarthatatlan helyzetből szabaduljon. A kormánynak megadatik erre az eszköz és felhatalmaztatik a legnagyobb libe- ralismussal és a legnagyobb bizalommal. Adja Isten, hogy ne kelljen több áldozatot hoznunk és ne történjék az meg, hogy a kormányt kötelességmulasztással kelljen vádolni. Ezen feltevésben megszavazom a költségvetést. Andrássy Gyula gróf: Egyátalában nem volt szándékomban e discussio alatt felszólalni. És most sem a dolog lényegéhez kívánok és
