A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság jegyzőkönyve
III. ÜLÉS. 31 nem is érzem magamat kötelesnek ahhoz szólam, de az előttem felszólalt bizottsági tag urnák előadása folytán kénytelen vagyok megmondani, hogy miért nem szóltam és miért nem szólok most sem a dolog lényegéhez. A t. bizottsági tag ur azt mondá, hogyha nem szólunk most, ha nem megyünk a részletekbe és nem intézünk kérdéseket a külügymi- nisterhez, mikor fogjuk ezt tenni ? Nekem az a benyomásom volt, hogy a nélkül, hogy ez positive formuláztatott volna, mintegy átalános megegyezéssel mindenki azt érezte, hogy a jelen perez nem arra való, hogy bővebb, újabb tárgyalásokat k zdjünk meg a külpolitikai helyzetről és a hatalmak egymás közti viszonyáról. (Helyeslés.) Meglehet, hogy csalódtam, midőn azt hittem, hogy ez mindenkinek felfogása, mindenesetre látom, hogy az előttem szólt t. barátomnak nem ez a felfogása ; de igenis az volt az enyém és pedig azért, mert azt hiszem, hogy a nemzetközi viszonyoknak vannak oly perczei, midőn a nélkül, hogy a háború, mint azt sok ember és a sajtó egy része is hitte már, az ajtó előtt állana, a döntő czélnak a törvényhozás tagjai előtt annak kell lennie, hogy meg tegyen mindent, a mi azokat, kik hivatva vannak az eseményekkel szemben a felelősséget viselni, állásukban megerősítse és a mi az ő tekintélyűket és szavokat a külfölddel szemben erőssé és hathatóssá tegye. (Helyeslés.) Az én felfogásom az, hogy a jelen helyzet is, bár mondom, soha sem tartottam azt oly fenyegetőnek, mint némelyek, sőt a békét ma is teljesen megóvhatónak tekintem, ezek közé tartozik. És ez az ok, a miért eddig fel nem szólaltam, kérdéseket nem intéztem és most nem megyek a dolog meritumába. Én részemről azt hiszem, hogy a dele- gatóinak ma nincsen tisztább és patrioticusabb feladata, mint az, hogy minden alkudozás, minden kicsinykedés, minden töprenkedés nélkül megszavazza mindazt, a mit a kormány kér, hogy a felelősséget viselhesse. (Élénk helyeslés.) Csak ha mi megtettük ez iránt kötelességünket, akkor követelhetjük azt, hogy a másik factor is a maga feladatát éppen úgy teljesítse (Helyeslés.) és akkor várhatjuk, hogy ő annak idejében, akár békés, akár háborús viszonyok közt, a monarchiának úgy saját maga különös érdekeit, mint a monarchia európai érdekeit minden esetre teljes mérvben megvédeni képes leend. (Helyeslés.) De ha már fölszólaltam, mulasztást követnék el, ha nem mondanám azt, hogy ezen feladatot, mert, az én felfogásom szerint, tiszta és határozott feladatunk volt, igen megköny- nyitette nekünk, vagy legalább nekem a had- ügyminister ur előadása, melyben ő meggyőzött bennünket arról, hogy mindaz, a mi itten kö- veteltetik, nem egyéb, mint az, a mivel egy államnak bírnia kell már a béke idejében, hogy önrendelkezési jogát, nagyhatalmi független állását és védelmét minden eshetőséggel szemben biztosítani lehessen. A mi tőlünk kívántatik, az csak megadása annak, a mi már béke idejében szükséges arra, hogy az illető tényezők|az ország, a monarchia biztosságáról felelhessenek. Meggyőzött bennünket a hadügyminister ur arról is, hogy nagy előrelátással, nagy tanulmánynyal és lelkiismeretes megfontolással lettek a szükségletek megállapítva és én nekem legalább jól esett azt hallani valahára, hogy egy hadügyminister ki meri mondani azt, hogy a hadsereg oly állapotban van, a milyenben eddig még nem volt soha. (Helyeslés.) Az ő szájából jönnek ezek és én, ki sokáig voltam collegája és őszintén szoktam beszélni, talán egy kicsit túlóvatosnak — ha ez lehetséges — ismertem, de soha sem győződtem meg az ellenkezőről. (Helyeslés.) Azért én a magam részéről meg vagyok győződve, hogy a mit a hadügyminister ur e tekintetben mondott, az tökéletesen alapos és a ténynek megfelel és én annak azért is ör- vendek, mert a mi legveszélyesebb ellenségünknek, a pessimismusnak veszi elejét. (Élénk helyeslés.) Ezek voltak az okok, melyek engem arra bírtak, hogy szó nélkül és teljes megnyugvással szavazzam meg a javaslatot. (Helyeslés.) Apponyi Albert gróf : Csak néhány észrevételt kívánok tenni az előttem felszólalt mélyen t. tagtársam beszédére. Én tökéletesen
