A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1886 - hiteles kiadás (Bécs, 1886)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

VI. ÜLÉS. 70 országtól függő egyén, sem a világbéke meg­óvására, sem Bulgária függetlenségének fen- tarlásűra semmi biztosítékot nem nyújt, sőt inkább annak egyenesen ellenkezőjét jelenti, hogy, mondom, ezen jelölttel szemben az európai nagyhatalmasságok csak azon reményben van­nak, hogy nem lesz belőle semmi; mert ismét Bulgária lesz az, mely meg fogja lenni azt a szolgálatot, hogy e jelöltséget el nem fogadja. Én igen nagyra becsülöm azon eszélyességet és érettséget melyet a bolgár nemzet minden tényezője eddig tanúsított, de óhajtanám, hogy az európai nagyhatalmasságok, különösen azon egyetlen hatalom, melynek ügyeihez hozzászól­hatunk, a mi monarchiánk, valamivel kevesebbet számítson arra, hogy minden nehézségből, min­den bonyodalomból a bolgár politikusok fogják kimenteni és saját politikájának ügyességére és a helyesen választott eszközökre építse kilátásait és az eredmények biztosságát. T. országos bizottság! Ha összevetem azt a programmot, melyre magam is beszédem be­vezetésében hivatkoztam, azokkal a jelensé­gekkel, melyek egynémelyikét ecsetelni bátor voltam, akkor bennem az a kétely támad, hogy 4alán magára a programmra nézve is némi félreértés forog fenn köztünk, az országos bi­zottság és a külügyminister ur között. Ezt a félreértést szeretném most az utolsó órában tisztázni. Az albizottság/ előadó ur igen helyesen és világosan fejtette ki, hogy mi azt a programmot, mely a Balkán-félszigeti államok függetlenségét irta zászlójára, a mely minden egyoldalú protectoratust kizár, akként értel­mezzük, hogy nem elégszünk meg azzal, ha ily egyoldalú protecturatus a szerződési jogba nem vétetik fel, hanem akként fogjuk azt fel, hogy annak kerülő utakon oly tények létesítése által sem szabad életbe léptettetnie, a melyek egy nagyhatalomnak és különösen Oroszországnak egyoldalú túlhatalmát Bulgáriában, vagy bárhol másutt a Balkán-félszigeten megállapíthatnák. Szerintem is ez a helyes értelmezés s én csak ebben az értelemben találhatom azt a sokszor idézett programmot kielégítőnek és megnyug­tatónak. f Ámde, t. országos bizottság, nekem mai napig is kételyeim vannak az iránt, hogy kül­ügyi hivatalunk azt a programmot ekként fogja-e fel. Van egy lappaugó, minduntalan hol itt, hol ott napfényre kerülő vélemény Európá­ban, mely, ha elismeri is azt, hogy formailag senki magának több jogot, mint a mennyi a berlini szerződés által neki világosan fenn van tartva, akár a Balkán-félsziget többi részeiben, akár Bulgáriában nem tulajdoníthat, mondom, ha elismeri is e tétel helyességét, mégis beszél Oroszországnak jogosult, külön befolyásáról. Hiszen csak ma olvastuk az olasz zöld könyv kivonataiban ehhez hasonló nézet kifejezését az olasz külügyminister részéről. Én ezt csak annak illustrálásául hozom fel, hogy egy ily homályos, nem definiálható vélemény Európában mindúntalan hallható és minduntalan felüti fejét. Nem értem, t. országos bizottság, hogy ez tulajdonkép mi akar lenni ? Mert befolyásra egy más állam területén, egy más állam kor­mányánál, egy más nemzetnél törekedhetik jo­gosan mindenki. Minden hatalom, a melynek az érdekében áll, törekedhetik arra, hogy vala mely nemzet bizalmát megnyerje az által, hogy annak érdekeit felkarolja, nemzeti czéljait elő­mozdítja, azok irányában rokonszenves maga­tartást követ, stb. De hogy azután abban az esetben, ha ezen törekvése sikertelennek bi­zonyul, joga legyen ebből sérelmet formálni, joga legyen esetleg ezen befolyásnak helyre­állítása végett abnormis eszközökhöz folya­modni: ez semmikép meg nem engedhető, vala­mint meg nem engedhető az sem, hogy a mennyiben Oroszország magának Bulgáriában is sajátszerű politikai befolyás jogát vindicálja, a többi európai nagyhatalmaknak feladatuk legyen e tekintetben közvetítő szerepet játszani e czélnak elérését, az orosz befolyás vissza­nyerését előmozdítani. Már pedig, t. országos bizottság, a mily határozottak voltak a külügyi hivatal részéről hallott nyilatkozatok akkor, a mikor minden jogilag szervezett protecto- rátust kizártak, épp oly habozók és ingadozók voltak a nyilatkozatok, melyeket akkor hallot­tunk, mikor arra nézve is akartunk nyílt fel­világosítást, hogy elismeri-e vagy sem a kül­ügyminister ur azt, hogy Oroszországnak külön­leges, akár csak politikai befolyásra Bulgáriá­ban semmivel sem több, sem kevesebb igénye

Next

/
Thumbnails
Contents