A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
in. Oles. 27 feltobeíiüm, hegy a politikai élet és a parlamenti eljárás abc-jében annyira járatlanok, hogy nem tudják, hogy a pénzösszeg megtagadásának mi a jelentősége, bizonyos mértékben szükségesnek tartanám a ministerelnök úr ezen támadásának C'/áfolatába bocsátkozni. Azonban azon tiszteletnél fogva, melylyel a t. országos bizottság iránt viseltetem, nem untathatom a t. orsz. bizottságot az ily primitiv alkotmányos tételek fejtegetésével s ezért nem bocsátkozhatom a t. minis- terelnök urnák ezen talán tréfásan felfogható tételének magyarázatába vagy czáfolgatásába. Szilágyi Dezső t. tagtársunk s azok, kik előttem szóltak, nem mondották azt, hogy az erőditések, összeköttetések létesitése és ja vitása, valamint mindazon intézkedések létesitése, melyek csekély számú katonaság által a nagyobb és állandó eredmény elérése végett létesithetők, nem czélszerüek. Az a vád pedig, hogy mi követeljük a czél elérését, de nem akarjuk az erre való eszközt azon egyedül helyes arányban megadni, a melyben lehet, — minket nem terhelhet, mert mi nem in merito, hanem, a mit különben az igen t. ministerelnök úr is igen jól tud, illetékességi szempontból támadtuk meg ezen intézkedést. Az illetékességi kérdést, miután ennek fejtegetése mindenki részéről a részletes tárgyalásra taria- tott fenn, ezúttal nem fogom tüzetesen elemezni, hanem e helyett legyen szabad arra emlékeztetnem a ministerelnök urat és a t. országos bizott- ságot, bog}' a törvények, ha annak ellenkezője világosan kifejthető és evidens szükség által nem követeltetik, szó szerinti szövegök szerint értel- mezendők. Azt kérdem tehát a t. ministerelnök úrtól és azoktól, kik az illetékesség ellen felhozott érveinket kicsinyük : benne áll-e a Bosznia közigazgatásáról szóló törvényben az, hogy mindennemű középitkezés csak az országgyűlés megszavazása [ által eszközölhető? Benne áll. Középitkezés-e vagy nem a laktanya, erődités és úthálózat? Középitkezés. Ennek folytán azon egyszerű szabály szerint, hogy minden törvény addig, mig az ellenkező követelmény szorosan be nem bizonyul, a szószerinti szöveg szerint magyarázandó, nem tehetjük, hogy a delegatio illetékességét a törvény világos szavai ellenére a középitkezések megszavazására nézve elismerjük. Megjegyzem, hogy a monarchiára és területére nézve azt. hogy a közös kormánynak és a közös ügyi bizottságnak hatásköre micsoda, az 1S67;XII, törvényezikk határozza meg. Azonban a Bosznia területén létesítendő rendszabályokra nézve nem az 1867 :XIL, hanem az 1880 : VI. törvényezikk a kiinduló pont. Hiába akar tehát Hegedűs Sándor bizottsági tag úr abból ellenünk vádat formálni, hogy mi ezen törvényt, midőn az javaslat alakjában a képviselőház tárgyalása alatt volt, megtámadtuk s azt mondtuk, hogy abban a kellő biztosítékok nem tartalmaztatnak. Már hogy nem tartalmaztatnak oly praegnans formában, mely minden eltérést lehetetlenné tenne, ezt mutatja a jelen vita is, mely e törvény értelmé- zése körül ismételve és épen most is felmerült. De hasztalan akar bennünket vádolni a t. bizottsági tag úr, mert abból, hogy ha valaki valamely törvényt a meghozatalakor a fölött folyt tanácskozások alkalmával rosznak és elfogadhatatlannak nyilvánított, épen nem következik, hogy akkor, midőn a törvény tényleg megalkottatott, ugyanaz, ki ama törvényt megfelelőnek nem tartotta, ne keresse és ne igyekezzék érvényesíteni annak valódi értelmét. Mert a törvényt, mihelyt megalkottatott, meg kell tartani és az képezi az egyedüli alapot azokra nézve is, kik azt meghozatalakor megtámadták. Az igaz, hogy a t. képviselő úr oly politikai iskolában nőtt fel, mely ezen elvet mindig tagadta. Hegedűs Sándor (közbeszól): Folyton személyeskednek. Apponyi Albert gr. : Valamely képviselőnek politikai működésére, — és csakis erről szóltam — való hivatkozás személyeskedést nem képez, hanem jogosult parlamenti fegyver. Ha, t. bizottság, azon biztosítékok, melyek egy törvényben le vannak fektetve, keveseknek találtatnak, ez nem indok arra, hogy legalább azon mértékig, melyben felhasználhatok, ne érvényesíttessenek. Azt hiszem, hogye tekintetben mi teljesen correcte jártunk el, mert azt indokolni, hogy azért, mert e törvényt meghozatalakor elleneztük, most e törvényre még csak hivatkozni sincs jogunk, semmiféle érett és helyes politikai szempontból nem lehet. De nem akarom, t. országos bizottság, a kérdést elterelni attól, a mi annak tulajdonképeni 4*
