A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

20 III. ÜLÉS, mondja, hogy minő fonák gondolat az, hogy azon tartományok nem ott a helyszínén, tág körű kor­mányzó által, hanem innen Bécsből kormányoztat- nak. Csak nevemet nem említette, de világosan engem értett, mikor azt mondta, hogy az kormá­nyozza az országokat, a ki soha ott nem volt, a viszonyokat nem ismeri, hanem csak képzelődésen indul. Nem tudom, a t. bizottsági tag úr honnan tudja, hogy azon tartományok innen administrál- tatnak ? Innen csak a kormányzat iránya szaba- tik meg, innen csak a felügyelet gyakoroltatik. De hogy innen kell a kormányzat irányának és az organisatiónak kiindulnia, azt maga a törvény rendeli, mert azt mondja, hogy a közös ministe­rium teljesiti az elfoglalt tartományok kormány­zását a két kormány beleegyezésével. Az irány­nak tehát innen kell kiindulnia, a kivitel pedig ott tág hatáskörű országos hatóságra van bízva. Es ha a t. bizottsági tag úr azt állítja, hogy ha­sonló eljárás nincs sehol a világon, akkor kérem, fáradjon hozzám és meg fogom mutatni az angol parlament actáit, melyekből meggyőződhetik, hogy Cyprus szigetének kormányzása sokkal inkább intéztetik Londonból, mintsem Bosznia kormányzása Bécsből, mert ennél az administra­tio súlypontja Szerajevóban fekszik. Nem tudom, hogy a t. bizottsági tag urnák mi kifogása van azon általa idézett korábbi nyi­latkozatom ellen, hogy a közös kormány eg}7enlő igazsággal bánik a mohamedánokkal, mint az orthodoxokkal és katholikusokkal. Csak nem akarja, hogy fentartsuk a mohamedánok előbbi suprematiáját; vagy azt akarja, hogy a mohame­dánokat azon helyzetbe tegyük, melyben a keresz­tyének eddig voltak ? Ez ellenkeznék azon feladat­tal, melyre a monarchia vállalkozott, ellenkeznék az igazsággal és a közös kormány mindhárom fele- kezetnek egyaránt igazságot szolgáltatva, re­ményű, hogy előbb-utóbb mindhárom felekezetet meg fogja nyerni. Szilágyi bizottsági tag nem akarja megsza­vazni a költséget mindaddig, inig a közös kormány biztosítékot nem nyújt arról, hogy a politikai s katonai kormányzat úgy fog intéztetni, hogy az a monarchia pénzerejével arányban álljon. Hege­dűs Sándor t, bizottsági tag erre reflectált már, és én csak azt akarom hozzátenni, hogy a t. bizott­sági tag úr már a múlt rendes delegatio alkalmá­val meggyőződhetett arról, hogy a közös kormány igyekezett a kormányzást oly módon berendezni, hogy a tartományok maguk fedezhessék költsé­geiket, a mint ezt a törvény is rendeli. Most, a mióta a lázadás kitört, ez, igaz, nem vihető ke­resztül és a lázadás leküzdésére nagy kiadások kivántatnak, de hogy ez ne ismétlődhessék, arra kívántatik az 5 millió költség a végből, hogy az a vidék sűrűbben legyen katonasággal megrak­ható, vagyis hogy több helyen helyeztessék el kisebb számú katonaság, mely ott az országot és magát a lázadások ellen biztosíthassa. Szécsen gr. ő nagyméltósága szóba hozta az administratio kérdését és ő, ki a kormány iránt mindig gyengéden szokta magát kifejezni, gyen­géd modorban nyilvánította azon kételyét, hogy helyes utón járunk-e el azon tartományokban. Legyen szabad tisztelt barátommal szemben egy államférfiura hivatkoznom, kinek tekintélyét ő, mint tudom, nagyra becsüli. A napokban lapoz­gattam Metternich herczeg mémoirjait és ott, ha jól emlékszem, a második kötetben, előadja con- versatióját Talleyranddal. Midőn ez reá akarta őt bírni arra, hogy egyezzék bele Napoleon csá­szár tervébe Törökország felosztása iránt, Metter­nich herczeg hosszasan előadta azon nehézsége­ket, melyekbe ezen terv ütközni fogna, előadta, mennyi véráldozatba fogna kerülni s hozzátette — a mi figyelmemet különösen megragadta — e következő szavakat : »et que dans 25 — 30 ans ces pays ne se ressentiront d'aucune civilisation sous un règne quelconque.« Ha tehát Metternich her­czeg szerint 25—30 év alatt semmi foganatja sem lesz a civilisatiónak, mikép kívánhatja a t. bizottsági tag tőlünk, hogy mi 3 év alatt érhes­sünk el azon tartományokban lényeges eredmé­nyeket? (Élénk tetszés.) Pulszky Ágost: T. országos bizottság! Szívesen vagyok hajlandó szólni és azon indo­kokat előadni, melyek a Szilágyi Dezső t. barátom által beadott határozati javaslatnak pártolására indítanak, de nem tudom, hogy a t. orsz. bizott­ságnak lesz-e a mai ülés folyamán türelme meg­hallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Legyen tehát szabad, t. orsz. bizottság, azon nyilatkozatok után, melyekkel a négyes albizottság többségé­nek és a ministeriumnak felfogása most elénk

Next

/
Thumbnails
Contents