A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

46 ív. Oles. van, milyen eddig egy hadügyminister iránt sem volt a bizottságok részéről, mert mindig tapasz­taltuk, hogy alegloyalisabban (igyekszik az alkot- mányos formákhoz alkalmazkodni (Igaz!) és nem mond többet, mint a mennyit valónak tart és nem igér többet, mint a mennyit beváltható­nak hisz. Nem bizalmatlanság ez tehát a hadügy­minister iránt, a mint ez az albizottságban bő­vebben ki is fejtetett és őszintén kijelentem nézetemet, hogy én az albizottságban történtekre való utalást illetőleg félig-meddig nem hely­telenítem az ellenzék eljárását. Mert mit jelent a zárt ülésben mondottaknak a discretio alá tar­tozása ? Azt, hogy a kormánynak oly nyilatko­zatai, oly felvilágosításai, melyeknek nyilvános ülésben való elmondása a monarchiára ártalmas volna, ne említessenek fel, ha történtek ily r ** m ilatkozatok. Es ezt a jogot én az egyes tagokra nézve is elismerem és fentartani óhajtom, ha köztilök valaki, pl. névszerint megmondom, egy olyan állású férfin, mint Andrássy Gyula gr. t. tag- társunk, a bizottságban tesz egy nyilatkozatot, melynek oly nyomatéka lehetne külföldön, hogy nem volna hasznunkra ; erre nézve is fentartani óhajtom a discretiót; de nem csak reá nézve hanem akármelyikünkre nézve is. Különben pedig azt tartom, hogy ha a bizottság bármely tagja a maga véleményét kimondja, ha ebből másnak kára nincs, erre az utalás tökéletesen szabad. De a mi az albizottságban mondatott, az leginkább bizonyitotta, hogy a hadügyminister úr iránt van bizalom. Mert utójára is mi mondatott ? Mondatott az, — és ez az alapja azon törlésnek — hogy miután feltevésen alapszik a kormány elő­terjesztése és miután tudjuk, hogy több is kíván- futott, mint a mennyi az előterjesztésben foglal­tatik, de átalános és folytonos tapasztalat és az emberi természetben gyökerezik, hogy az alsóbb közegek részéről megjelölt költségek a hadsereg­nél sokkal nagyobbak szoktak lenni, mint ameny- nyit, más érdekeknek is tekintetbe vétele mellett, okvetetlenül kérni kellene, mert ezek nem szoktak tekintetbe venni más érdeket, mint épen csak azt, mely szemük előtt van. Ebből származott az az átalános érzelem, hogy magára a hadügy­minister urra is pressio gyakoroltatott és nagyobb j összeget vett fel feltevésében, mint a mennyire szükség van. De akár miként álljon a dolog, az csakugyan átalános érzelem, még azoknál is, — a kik közé én magamat is számítom — kik az occupatio politikáját az első percztől fogva azon három cathegoria utósója következtében, melyet Szilágyi Dezső t. képviselőtársam felállított, t. i. a védelmi kényszerűség miatt, helyeseltem és ma is helyes­lem és fentartandónak vélem, mondom, ezeknél is átalános mély érzelem, hogy a költségek szem­pontjából nem vétetik számba az ország pénz­ügyi helyzete. És mert épen azt óhajtom, hogy Bosznia és Herczegovina megszállásának nagy kérdése ne jöjjön oly helyzetbe, melynek folytán hiába adtunk volna ki számtalan milliót és hiába áldoztunk volna emberéletet is, hogy ne jöjjön oly helyzetbe, hogy fentarthatatlanná váljék a költekezés túlhajtása által. Részemről megragad­tam az alkalmat, a mint megragadnék minden alkalmat arra, hogy a mennyire lehet, csökken­tessenek e kiadások. Sajnálom, hogy az ellenzék részéről nem találtak e dologban más formát, — ámbár egyátalán nem csodálkozom rajta, miután az illetékességi kérdést vetették fel, hogy nem szavaznak meg semmit sem. — Sajnálom, hogy épen a csekélyebb összeg mellett nem találtak ki valamit arra, hogy egyértelműség fejeztessék ki ebben a delegatio részéről, hog}T annál nagyobb nyomatékkai bírjon azokra nézve, a kik jövőre a költségvetéseket készítik, annak kifejezése, hogy az ország pénzügyeivel, pénzügyi helyzetével csakugyan gondolni kell. Elfogadom a bizottság javaslatát. [Helyeslés) Elnök : Kíván még valaki a tárgyhoz szólni ? (Szünet után) Senki sem kívánván szólni, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat. Baross Gábor előadó: Bátor vagyok a t. országos bizottságot a gr. Szécsen t. bizott­sági tag úr által előterjesztett szövegezésre figyelmeztetni, mert ha a két határozati javas­lata egymással szembe állittatik és a megsza­vazás gr. Szécsen határozati javaslata értel­mében történik, figyelemmel kell lenni jó- eleve arra is, hogy az oly szövegezésben tör­ténjék, mely nézetünk szerint egyedül lenne el­fogadható. Mindenekelőtt azonban legyen szabad az

Next

/
Thumbnails
Contents