A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
196 XV. ÜLÉS. harmadrészét visszaadta Törökországnak, két harmadrészét, a melyről már maga lemondott, abból hogy a ketté vágott Törökországot egyesítette, hogy azon tartományok administratióját lehetővé tette, melyek administratiója azon alakban már lehetetlen volt : ezekből, mondom, parallel-actiót, osztozkodást következtetni bizonyára nem lehet. Mire alapítja tehát okoskodását? Alapítja Bosznia és Herczegovina occupátiójára. Én megértem, t. bizottság, hogy, mielőtt a congressus actái és jegyzőkönyvei az országgyűlések asztalán lettek volna, ily argumentumokat használt a t. képviselő ur; de megvallom, nem értem, hogy nem tud megállni azon gondolat előtt, hogy ilyeneket használjon még ma is, midőn ez acták világosan megczáfolják. Én ezt csak úgy tudom magyarázni, hogy fölteszi a t. bizottsági tag, mint én azelőtt mondottam, hogy sokan ítélnek a politika fölött a nélkül, hogy annak adatait olvasnák. Szabad legyen tehát ezen segítenem és annak megvilágítása végett, mennyire oroszak voltak a mi czéljaink, felolvasnom azon indokok kivonatát, melyek alapján a boszniai és herczegovinai occupatio az európai congressus által inditványoz- tatott és elfogadtatott. {Halljuk!) Lord Salisbury a berlini congressus junius 28-iki ülésében a következő módon nyilatkozott {olvassa) : „Ha a hatalmaknak nem sikerül ezen vidékeken egy állandó és erős közigazgatást helyreállítani, felelősek lesznek azon szenvedések megújulásáért, melyek Európának élénk részvétét fölkeltették és oly súlyos eseményeknek voltak okai. Ezen tartományok geographicus helyzete nagy politikai jelentőséggel is bir. Ha ezek tetemes része a szomszéd herczeg- ségek hatalmába kerülne, ekkép a balkánfél- szigeten át-terjedő lánczolata alakulna a szláv államoknak és ennek katonai ereje a, félsziget dél; i észen lako más népfajokat fenyegetné. Nem szenved kétséget, hogy egy ily megalakulás a porta tiiggetlenségét inkább veszélyeztetné, mint bármely más combinatio. Es ezen eiedmeny mégis nagvon lehetséges azou esetben, ha ezen távol eső tartományok I védelmének súlyával a porta tovább is terhelve maradna. Nagy veszélyektől lehetne tartani mind ezen tartományokra, mind a portára nézve, ha ez utóbbi folytatná azok megszállását és köz- igazgatását. A porta tehát nagy bölcsességnek bizonyítékát adná, ha nem terhelné magát többé oly feladattal, mely erejét túlhaladja, — és midőn ezt azon hatalomra bizná, mely azt teljesíteni képes, a török birodalomtól aggasztó veszélyeket hárítana el. Ezen indoknál fogva a királyné kormánya az egybegyült hatalmaknak azon javaslatot teszi : határozza el a congressus, hogy Boszniát és Herczegovinát az osztrák-magyar monarchia fogja megszállani és administrálni.“ Ez azon indítvány, melynek alapján az occu- pátio a congressus mandátuma alakjában létre jött. De tovább megyek. Lord Beaconsfield ugyanezen ülésben többek között igy nyilatkozott : „Ha a congressus a szóban levő tartományokat azon he’yzetben hagyja, melyben jelenleg léteznek, a szláv faj uralma az előtérbe fog lépni, — oly fajnak uralma, mely mások iránt igazságos lenni kevés hajlammal bir. El kell ismerni, hogy lord Salisbury javaslata nem tétetett Angolország érdeke miatt, hanem az egész Európa békéjének tekintetéből. Nincs egy nemzet sem, mely inkább lenne képes, mint az osztrák-magyar birodalom arra, hogy ezen tartományok occupátiója által teljesíthesse jelenleg azon nagy kötelességet: fenntartani és biztosítani a rendet, megállapítani jólétét és végleg megerősíteni a portát, nagyobbitván súlyát az európai ügyekben.“ Ez második támogatása azon indítványnak, melynek alapján az occupatio történt. Már most kérdem a t. bizottsági tagot, vajion ezen indítványból — és ebben sarkallik az egész kérdés — hogyan tudja ő következtetni, hogy az osztrák-magyar kormány orosz politikát követ? Lehet-e akár az indítványozók személyéből, akár az indokok természetéből azt bizonyítani, hogy az occupatio Oroszország érdekében történt? Bizonyára nem. És ha ennek felderítésére még más tényekre
