A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XV ÜLÉS 197 volna szükségem, csak egyszerűen egyre hivatkoznám, és ez az, hogy az occupatio miatt bizonyos itteni lapoknál, melyeket én megnevezni nem akarok, elkeseredettebb támadásokat és súlyosabb vádakat egész Európában csak Oroszország hírlapjai intéznek az osztrák-magyar kormány ellen, s hogy ellenséges hangjukban csak azok múlják felül az itteni ellenzéki lapokat. {Mozgás és helyeslést) Az igen t. bizottsági tag ur lord Beacons- tield azon szavaira is hivatkozott, hogy Anglia képes lett volna meggátolni a háborút, ha komolyan akarta volna. E nyilatkozatot ellenünk, vagyis inkább ellenem igyekezett a t. bizottsági tag ur kiaknázni. Ámde, t. bizottság, valamely levélnek helyes megítélésére mindenekelőtt szükséges, hogy helyesen olvassuk annak czímét Nézzük tehát, kihez volt lord Beaconsfield ezen nyilatkozata adressálva? Csalódik a t. bizottsági tag, ha azt hiszi, hogy nekünk, Európának, vagy a három császári szövetségnek szólott; hanem intézve volt az angol ellenzékhez, a mely angol ellenzék csak azért, hogy a kormánynak nehézségeket csináljon, föltalálta a bolgár mozgalmakat, a mely angol ellenzék atrocity-meetingjeivel orosz politikát csinált csak azért, hogy a kormánypolitikájának hatását gyöngítse. A mit tehát itt lord Beaconsfield mond, azt a t. bizottsági tag elolvashatja leczkéül másoknak, de bizonyára nem a kormánynak. {Tetszés.) Azt mondta a t. bizottsági tag, hogy Törökország beleerőszakoltatott a berlini szerződésbe való beleegyezésbe és azt nem saját jóakaratából tette magáévá. Bátor vagyok kérdezni : nem kellene-e az ilyen nyilatkozatot kétszer is meggondolni, akkor, mikor mindnyájunk érdeke, — ismételve mondom — ama szerződés keresztülvitele? Tanácsos-e azon hatalomról, a mely egyik szerződő fél és a melynek aláírása adja meg a szerződés végrehajtására a jogezímet Európának és nekünk is, tanácsos-e erről azt mondani, hogy nem önakaratból, nem szabad elhatározásból, hanem erőszak folytán járult a szerződéshez? En ennek megfontolását magára az igen t. bizottsági tagra hízom; csak azt jegyzem meg, hogy Törökországban nem találkozott sem olyan államférfiu, sem olyan jogi tanácsos, a ki ilyen nézetet vallott volna ; a legelső, a ki ezt mondta, az igen t. bizottsági tag ur ... igen — és kiviile még az osztrák delegatióban egy másik szónok ; {Élénk derültség.) szólott a t. bizottsági tag a három császári szövetségről is, és abból akarta kivonni azon tételének megerősítését, hogv mi orosz politikát követtünk volna. Hogy a három császárság úgynevezett szövetségének, melyről annak idejében is mondtam, hogy nem szövetség, hanem természetes együtt működése volt a hatalmaknak bizonyos határozott czélokra, amelyeket akkor is jeleztem, — hogy mondom, e szövetségnek — ha e szó tetszik — czélja nem a keleti kérdés megoldása, hanem az európai béke fenntartása volt, s bogy e tekintetben sikeresen működött, azt ma elismeri egész Európa. De hogy nem alakult és nem alakulhatott a keleti kérdés megoldására, a melyre nézve épen a három közt két hatalomnak egymáséitól lényegesen eltérő érdekei voltak, ez magától értetik, és ennek ellenkezőjét senki nem is állította. Hogy azonban ez a viszony fennállott, és a kitűzött czélnak megfelelt, abból oly következtetéseket vonni, minőket a t. bizottsági tag ur vont, egyátalában nem lehet. Említette továbbá a t. bizottsági tag a berlini memorandumot. Ezek azon bizonyos szavak, me- I lyekkel a kormányt meg lehet támadni a nélkül, hogy az ember praecise megmondaná, mit kell alattok érteni. Sokszor hallottam eczímen szemre- ! hányást, és megvallom, eddig nem volt időm és talán kedvem sem ennek részleteibe menni. Megteszem tehát most. {Halljuk !) Mi volt a berlini memorandum ? Salonikiban a török lakosság fanaticus része a franczia és német consuit megtámadván, legyilkolta. Ez eset egész Európában nagy visszahatást keltett. Egy találkozásnál Berlinben, hol az orosz fejedelem és ministere keresztül utaztak, arról volt S7Ó, mit kelljen tenni, hogy ily esetek ne ismétlődjenek. Oroszország — és én nem hiszem, hogy ezt valaki megczáfolhatná, vagy csak meg is akarná czáfolni — ez időben igen messze meuő intézkedéseket hozott javaslatba, a török kormánytól tényleges garantiákat követelt és átalában nézetei I az első impressia nyomása alatt sokkal messze )b
