A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1875 - hiteles kiadás (Bécs, 1875)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
X. ÜLÉS. 95 valósággal kivántatott, vagy időközben arról győződött meg az illető minister, hogy szükségtelen volt a felszámítás, és igy a megtakarítás által teszi jóvá a téves számítást, ezt a túlkiadás javára számításba venni nem lehet, nem szabad. A megtakarítást függetlenül s hasonlag a túlkiadást is függetlenül kell megítélni ; de egyiket a másikkal parallelába állítani lehetetlen. Ez az én meggyőződésem t. orsz. bizottság, ámbár átalá- nosságban elfogadom az albizottság jelentését a részletes tárgyalás alapjául ; elfogadom, mert kénytelen vagyok vele, mert egész őszintén leplezetlenül bevallom, hogy más expedienst a dolog jelen állásában nem találok. Éber Nándor: Az albizottság sem találhatott. Várady Gábor: De találhatott volna, bár Eber Nándor bizottsági tag úr azt mondja, hogy nem. Én elfogadom az albizottság javaslatát és észrevételeimet az albizottság határozati javaslatára majd a részleteknél fogom előterjeszteni. Éber Nándor: T. orsz. bizottság! Előttem szóló bizottsági tag úr egyenesen hozzám fordulva kijelentette, hogy ő ezen határozati javaslatot csak azért fogadja el, mert nem tud más módot, a mely által a t. orsz. bizottság érvényesíthesse azon méltó követelést, melyet itt támogatott. Ezzel ő némileg az albizottságot vádolja, hogy az albizottság valamely módot találhatott volna. Higyje el a t. barátom, hogy az albizottság ezen pont felett igen sokat vitatkozott mind lényegileg, mind formára nézve ; sajnálattal kell azonban kimondanom, hogy ugyanarra a meggyőződésre jutott, mint t. barátom, hogy más módot nem tud találni, mint egy utolsó figyelmeztetést intézni a ministeriumhoz. Ez volt az oka, hogy ezen formában lett a határozati javaslat előterjesztve. Mi sem találtunk más módot, ép úgy mint eddigelé, legalább a felszólalók közül egyik sem említett bármily módot, a mely által a jövőben intézkedni lehessen. Ha tesznek ily javaslatot, én mint egyik tagja és elnöke az albizottságnak, mindenesetre igen szívesen hozzájárulok ahoz ; de mint mondám, én sem tudok ily módot és eddigelé nem is hallottam felemlittetni ilyent. Most engedje meg nekem t. barátom, hogy észrevételt tehessek előadására. Midőn t. i. Fáik Miksa barátunkat szavánál fogva azt mondja, hogy Fáik Miksa azzal kezdi, hogy a kormány hibáját némileg enyhíti az, hogy az előbbi orsz. bizottságok e tekintetben nem tettek semmit és mégis most az albizottság maga sem tesz semmi egyebet, mint hogy egy határozati javaslatot terjeszt elő. Igen, de ezt azért tette az albizottság, mert úgyszólván mint egy utolsó figyelmeztetést akart e tekintetben adni a ministernek. Tenni kellett valamit e tekintetben és az albizottság más formát nem talált. A mi t. barátomnak, Várady Gábornak azon megjegyzését illeti, hogy a túlkiadásoknak és megtakarításoknak egy összegbe való vonása nem volt helyes, bocsánatot kérek, ez helyes volt, a mennyiben, mikor az albizottság ki akarta mutatni a budget megszavazásának illusoriussá válását az által, hogy az egyik czímben megtakarítások, a másikban túlkiadások történnek, ezzel nem azt akarta mondani, hogy ne történjenek megtakarítások, hanem csak arra az arányra akarta figyelmeztetni a t. országos bizottságot — és ebben fekszik a fősúlypont, tökéletesen igaza van Pulszky Ágost bizottsági tag úrnak, — hogy vannak tételek, hol nem lehet kiszabni egy kraj- czárig a szükséges összeget. Itt tehát minden az aránytól függ. Mikor egy czímben, mely 7—8 millió, egy millióval több adatik ki, egy másik tételben, mely mint tudom 123 millió, kiadatik 5—600,000 írttal több, ez olyan arány, mely az egész megszavazási jogot merőben illusoriussá teszi. A múltkor megemlítette t. barátom Várady Gábor az átruházási jogot. Mi az egyéb, ha nem satyra? Mert mikor a czímekben nem adunk átruházási jogot és mégis az történik, hogy mint a végszámból kitűnik, ennyi adatott ki, de annyi takarittatott meg ; vagyis mikor több takarittatott meg, mint a mennyi kiadatott, következőleg a ministerium helyesen járt el : mit jelent az egyebet, mint hogy az egyik czím túlkiadását a másik czím megtakarításaival akarja kiegyenlíteni? A mint tehát t. barátom az átruházási jogról említette, az egész e tekintetbeni eljárás incorrect és a megszavazást illusoriussá teszi. Az albizottság tehát a mértéket akarta kimutatni, mikor a létszámot összeállította ; mert hogy ph egyes czímekben vannak tételek, a hol 74 krnyi túlkiadás van, azt, hogy ez oly
