A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1875 - hiteles kiadás (Bécs, 1875)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VIII. ÜLÉS. 81 az árak aránylag csekélyre voltak praeliminálva, ellenben az előző évek árai tényleg sokkal magasabbak voltak, mintáz előirányzatban felvettek, féltünk tehát attól, bogy túlkiadás fog bekövetkezhetni e czímekre vonatkozólag, mely másoknál történő megtakarítások által lesz fedezhető. Tudjuk, hogyha ily átruházásnak helyt adunk, kevésbé van okunk túlkiadást várni. Akkor tehát minden törlés nélkül megszavaztuk a hadügyminister által előirányzott árakat, megvárva tőle, hogy a legszi- gorúabban tartsa magát a költségvetésben megállapított főösszeghez, és azon Ígéretet nyerte tőle a bizottság ennek folytán, hogy semmi esetben és semmi feltétel alatt sem fog oly túlkiadást tenni, melyet póthitel utján kelljen fedezni. Mi tehát rendki vilii és kivételes feltételek mellett adtuk meg az átruházási jogot, és nem feltétlenül. Tavaly igy kivételes volt a helyzet. Az idén pedig visszatérünk régi gyakorlatunkhoz, melyet minden időben követtünk, az árakat sem látjuk magasan előirányozva, s igy okot sem láttunk az átruházás engedélyezésére. Yárady Gábor: T. bizottság! Méltóztassék megengedni, hogy az ügyrend értelmében felszólalhassak. A t. előadó urat meglepte előadásom ; engedje mondanom, hogy engem is meglepett az ő beszéde. Az 1875-ik évi törvény IV-ik czikke nagyon világosan mondja, hogy az egyes czímek és tételek közt sem engedi meg az átruházást ; az albizottság határozati javaslata csak a közös hadsereg rendes szükségletének czímeiről szól, a tételekről semmit sem mond. Az 1875-ki törvény IV-ik czikke a tételekre nézve is kizárta az átruházási jogot, csak kivételt tett az ott megemlítettekre nézve; a t. albizottság jelentése csak a XXI-ik czímnél szorítja meg a tételekre nézve az átruházási jogot, a többi czímeknél megengedi. Engedelmet kérek, ha tévedek, de én úgy vagyok meggyőződve, hogy az albizottság nagyobb átruházási jogot akar adni mostani javaslatában, mint az 1875. IV. czikk adott. Pulszky Ágost előadó : Erre nézve legyen szabad némi felvilágosítással szolgálnom a t. bizottsági tag urnák. A rendes szükségletben azért nincs megemlítve a tételek átruházási jogának meg vagy megnem engedése, mert ott az egyes czímekben — kivéve a XXI. czímet — tételek nincsenek ; a XXI. czímben vannak tételek, ott tehát meg kellett említeni az átruházásnak meg nem engedését. (Helyeslés.) Fáik Miksa : Azt hiszem, hogy a most fenforgó körülmények közt az egész kérdésnek, vájjon megengedtetik-e vagy nem az átruházás, semmi gyakorlati értelme nincs. Az átruházási jog megadásának csak ott vau értéke, a hol a ministernek semmiesetre sem szabad túlmenni a megszavazott összegen. Ez nálunk nincs igy; mert mindnyájan tudjuk, hogy ha a hadügyminister nem tud kijönni húsz millióval, elkölt huszonhárom milliót, és a zárszámadásokban kér fölmentést ; ezt a bizottság egyszerűen tudomásul veszi, s ezzel vége van a dolognak. Felfogásom szerint tehát az átruházási jog megadásának semmi értéke nincs ; mert ha nem adjuk meg ezt a jogot, akkor azt fogja mondani : én két- három millióval többet költöttem, tessék ezt a zárszámadások tárgyalása alkalmával megszavazni. A gyakorlatban ez egészen mindegy. Azon albizottság, melyet a t. országos bizottság a zárszámadások megvizsgálására kiküldeni méltóztatott, e tárgyban bátor lesz egy javaslatot terjeszteni a t. országos bizottság elé, a mely szerint a hadügyminister ur, valahányszor tetemesebb túlkiadások szüksége fenforog, külön előterjesztésben póthitelt kérni tartozzék. Ha ezt elfogadni méltóztatnak, akkor lesz értelme annak, hogy megadjuk-e bizonyos czímekre és tételekre nézve az átruházási jogot vagy nem. Elnök : T. országos bizottság! A közös hadsereg rendes szükségletének tárgyalásakor már előkerült az átruházási jog, és a t. bizottság e tekintetben már határozatot is hozott. Akkor Várady Gábor t. bizottsági tag elnézésből nem szólalt fel, most a kérdés újra szőnyegre került. Bátor vagyok tehát kérdezni, hogy megmarad-e a t. országos bizottság előbbeni határozatánál ? Várady Gábor : Miután Fáik Miksa bizottsági tag ur egy közvetítő indítványt tett, véleményem szerint azt kellene kérdésül föltenni. Fáik Miksa : Én is bátor vagyok a kérdéshez szólani. Én azt hiszem, hogy az általam tett felvilágosítás után, nem is kellene szavazni a tárgy felett, hanem tartsuk függőben a dolgot 11 A körösügyi országos bizottság naplója. 1875.
