A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1875 - hiteles kiadás (Bécs, 1875)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
82 VIII. ÜLÉS. addig, niig a t. bizottság a zárszámadások átvizsgálására kiküldött albizottság javaslata fölött határoz. Pulszky Ágost előadó : Ez nem lehet; mert a zárszámadási albizottság javaslata arra vonatkozik, hogy ha túlkiadás forog fönn, akkor ne a zárszámadásban keressék ki a helybenhagyás, hanem hogy póthitel utján szavaztassék meg. Itt azonban az átruházási jogról van szó. Mi tulajdonképen a következése az átruházási jog megszorításának? Az, hogy a kiadást a minister minden egyes czím alatt tartozik igazolni. De ha bővebb mértékben adjuk meg az átruházást, akkor nem egyes czímek alatt, hanem több czím alatt összefoglalva fogja igazolását megadni, a mi a hadügyministerre nézve könnyebb ; de mi ezen könnyebbséget nem akarjuk megadni, hanem azt akarjuk, hogy bármi eltérés történik a budgettől, azt annak módja szerint tartozzék igazolni, a mint azt a t. bizottság meg fogja állapítani. Azt hiszem, hogy ez elfogadható úgy a mint az albizottság az átruházási jog megadását javasolja. (.Helyeslés.) Szlávy József: T. bizottság! A határozatot ezen javaslat fölött elhalasztani azért sem tartom helyesnek, mert a többi megszavazott t. i. a külügyi, pénzügyi s tengerészeti budgetekre nézve ilynemű határozatokat már hoztunk az átruházási jogot illetőleg. Ezeket megváltoztatni nincs már hatalmunkban, bármit fogna a zárszámadások megvizsgálására kiküldött albizottság elénk terjeszteni. De nem is tartom szükségesnek ennek elhalasztását, mert az előadó ur igen helyesen fejtette ki, hogy e között és a között, a mit a zárszámadásokat vizsgáló bizottság indítványozni fog, tulajdonkép semmi összefüggés nincs. Ha mi itt elhatározzuk, hogy az átruházás az egyes czímek között megadatik, annak, a mint az előadó ur helyesen kifejtette, az1 a következménye, hogy a hadügyminister a túlkiadást az egyik czímre nézve igazolni nem tartozik, a mennyiben hasonló összeget egy másik czím alatt megtakarított. E jogot mi nem akarjuk megadni a hadügyi ministernek. Ez van itt mondva. ( Várady Gábor tagadólag int.) Minthogy A árady Gábor t. tagtársam — ugy látszik — még most sincs megnyugtatva, azt tartván, hogy több jogot akar az albizottság most az átruházás tekintetében a hadügyminister- nek adni, mint a mennyit a múlt évi delegatió adott, még egyszer vagyok bátor megnyugtatására megjegyezni, hogy nézetem szerint kevesebb jogot akar az albizottság a hadiigyministernek adni ezúttal, mint a mennyi e tekintetben tavaly adatott. Az ő okoskodása ugyanis azon alapszik, hogy a jelen határozati javaslatban nincsen megmondva, hogy’ a közös hadsereg rendes szükségleteinek „egyes czímei és egyes tételei“ ; a múlt évben pedig az volt kimondva, hogy „egyes czímei és egyes tételei“. Ez utóbbi részt az albizottság, nézetem szerint, alaposan hagyta ki, mert az átruházásról itt csak annyiban lehet szó, a mennyiben az egyes czímek és tételek a folyó évi költségvetésről szóló törvényben beu- foglaltatnak. Már pedig a törvényben egyes tételek nem foglaltatnak ; tehát olyasról, a mi a törvényben nem foglaltatik, szólni nem lehet. Igenis, ez határozottan ki volt ott mondva, hogy „egyes tételek“, de az albizottság még szőkébbre szorította az átruházási jogot, a mennyiben most azon viremente-t sem engedte meg, a mely tavaly a többi czímek közt megengedtetett. Nem tudom, sikerült-e Várady Gábor tagtársunkat megnyugtatnom. (Szavazzunk!) Elnök : Az albizottság tehát az országos bizottságnak az átruházási jogot illetőleg annak megállapítását ajánlja, hogy „a közös hadsereg rendes szükségletének egyes czímei és a XXI. czímben előforduló egyes tételei közt átruházásnak helye nincsen“. Méltóztatik ezt elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. A rendkívüli szükségletre nézve pedig az albizottság határozatikig kimondatni ajánlja, hogy a rendkívüli szükségletnek egyes czímei és tételei közti átruházásnak helye nem lévén, a megszavazott összegek csakis azon czélra fordíthatók, a melyre megajánlattak. Méltóztatik elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Pulszky Ágost előadó (olvassa) : „IV. A közös hadügyminister előterjesztése az 1873-ik évi rendkívüli szükségletre megszavazott, de a zárszámadás szerint szabályszerű költség
