A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1871 - hiteles kiadás (Bécs, 1871)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
88 IX. SZÁM. VI. Melléklet a 9. »zamo i rura a írthoz. A hadügyi albizottság által a felszerelési és ruházati ügy tárgyában kiküldött választmány jelentése. A hadügyi albizottság által kiküldött választmány nem csak az élelmezési és ruházati szükségletekre előirányozott összegekre nézve, tartotta szoros kötelességének előadni véleményét hanem egyszersmind nem akarta elmulasztani szigorú vizsgálat alávételét mind azon tényezőknek melyek ezen összegekre döntő befolyással lehetnek. Tekintetbe vette a választmány, hogy nem csak a hadsereg kisebb vagv nagyobb létszáma, nem csak annak bővebb vagy szükebb ellátása gyakorol befolyást az évi kiadások összegére, hanem legdöntőbb arra nézve azon rendszer mely szerint a hadügyminister a szükségletek beszerzésénél eljár. Az államháztartásban szintúgy mint a magánháztartásban a szükségletek előnyös beszerzése azoknak jó minőségbeni lehetőleg legolcsóbb előállítása különbözteti meg a jó gazdát a rosztól. Szükségesnek tartotta, ezek folytán a kiküldött választmány ujjolag is a Skene féle Consortium- mal kötött szerződést, mely által a ruházati és felszerelési szükségletek beszerzési módja és azok árának meghatározása végleg el van határozva —- beható, figyelembe venni, és észrevételeit és nézeteit ez ügyben a tisztelt albizottságnak a következőkben előterjeszteni: Három fontos kérdés merült fel ez irányban az albizottság előtt: a) vájjon helyeselhető és jóváhagyható e a hadügyminister azon eljárása, mely szerint, azon az utolsó delegatiók által hozott határozatot, hogy „a rendkívüli beszerzések a felszerelési (Skéneféle) társasággal kötött szerződés mellőzésével, a magán ipar igénybevételével szabad verseny utján eszközlen- dők“ — egyszerűen mellőzte és figyelemre sem méltatta sőt ép annak ellenkezőjét tette, t. i. a magánipar és minden szabad verseny mellőzésével, ezen rendkívüli beszerzéseket is a Skene-féle Consortum által eszközöltette — és vájjon jogosultak-e azon indokok, melyekkel a hadügyminister ezen eljárását a delegatiók előtt igazolni iparkodik? b) vájjon előnyősöknek és czélszeníknek lehet-e tartani azon módosításokat, melyeket a hadügyminister a Skeneféle consortiummal kiitött eredeti szerződésben tett, s melyek egy az albizottság előtt előmutatott, s az által tanulmányozott pótegyezményben kifejezést nyertek? c) minthogy ezen pótegyezmény értelmében az illető szerződés minden év September havában lelmondható lenne — és a hadügyminister ezen felmondást csak a delegatiók kivánatától teszi függővé, vájjon ezen szerződésnek folyó évi September havában történendő tölmondást javaslatba lenne hozandó vagy sem ? A mi az első kérdést illeti, s kiküldött választmány egyhangúlag oda nyilatkozó, hogy a hadügyminister ur idézett eljárása nem helyeselhető. Kzen eljárás minden alkotmányos fogalommal és szokással merő ellentétben áll. A delegatió ilynemű határozata, mely nem csak figyelembe ajánl a ministernek valamit, hanem, egy kérdés huzamosabb tanulmányozása és vitatása után, egy az ezen czélra kiküldött választmány tüzetes jelentése nyomán, több és különféle érdekek és kérvények tekintetébe vételével, a hadügyministernek szóbeli nyilatkozatban történt hozzájárulásával — ünnepélyesen hozatott: a kormány áltál, semmi szili és sémin ürügy alatt nem mellőztethetik. Az ilyen eljárás, a bizalmat a közös kormány felelősségébe jogosan megingathatja, az érdekelteknek alkalmat nyújthat arra, hogy az állampolgároknak egyik sarkalatos jogát, a kérvényezési jogot illusoriusnak, és az ezen kérvények folytán hozott határozo- takat ámításoknak tekintsék. Még kevésbbé helyeselhető, a hadügyminister ezen eljárása minthogy ezen általános senki által meg nem támadható elvektől egészen eltekintve, az ezen coneret esetben fölhozott indokok a komoly és tüzetes bírálat előtt meg nem állhatnak.
