A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1871 - hiteles kiadás (Bécs, 1871)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
IX. SZÁM. 89 Azt mondja ugyan is a hadügyminister előadásában: A szerződés egyeHen egy oly határozatot sem tartalmaz, melyben a hadikormányzat azon jogosultsága kimondatnék, hogy a rendkívüli szükségletet béke idején, a társaság mellőzésével szerezhetné be.“ Ez tökéletesen igaz. >az- ^e nem látja át a kiküldött választmány annak szükségét, hogy ezen jogo- , , . ondassék ! Szükséges lett volna ellenkezőleg, hogy ezen jogosultság horlatozasanak avagy megszüntetesenek kimondásával találkoztunk volna a szerződésben. I)e ennek nyomát a választmány minden kutatása daczára a szerződésben nem találhatta. sultság a szerződésben kimoi nem vonta, adott válaszába ez ügyben adott nyilatkozatát. „Szabadságában állván egyébiránt amúgy is a hadikormányzatnak, rendkívüli esetekben, a szabad verseny támogatását is igénybe venni.“ A hadügyminister ur igy okoskodik továbbá előadásában. „Ellenben a szerződés -í-ik szakasza meghatározza, hogy a társaság tartozik az összes béke- és háboruidején szükségletet előállítani. Ha ugyanezen szakaszban ki van is mondva, hogy békeidején előálló nagyobb szükséglet esetébe az iránt külön egyezmény kötendő — ebből még nem következtethetik, hogy az ilyen nagyobb szükséglet egyszerűen a társaság mellőzésével szerezhető be. Ezen következtetes alig érthető a választmány előtt, mert ezen szakasz még azt se mondja a mi állitatik, bog) ily egyezmény positive kötendő, hanem csak fültételesen szól arról. így hangzik t. i. németül az eredeti szöveg: „Leber einen grösseren Bedarf im Frieden, wäre ein speeielles Uebereinkommen zu treffen! Ha ezen egyezmény tehát létre nem jöhetne, a mi igen könnyen megtörténhetnék, minthogy a tizetendő árakra nézve határozott alap itt ki nem tűzetett: a hadügyminister fölfogása szerint, vagy a szükségletet egy áltáljában sehol se fedezhetni, vagy annyit lenne kényszerítve okvetlenül a felszerelési társaságnak fizetni, a mennyit ez követelni épen jónak vélne. — Más okoknál fogva se oszthatja a választmány a hadügyminister ur felfogását és a választmány határozott nézete szerint, a hadi kormányzatnak azon joga, miszerint a rendkívüli szükséglet fedezését a társaság mellőzésével más módon is eszközölheti, kétségbe sem vonható. Nagy hibának tartja tehát a kiküldött választmány a hadügyministernek azon lépését, hogy a felszerelési társaságot arra szólította föl, hogy egy ily szerződésszerű külön egyezmény kötéséről mondjon le, és beleegyezését adja arra, hogy az egész nagyobb szükséglet vagy legalább egy részének szállítása kiirassék. Nagy hiba pedig ez azért: mert ezen lépés a delegatió határozatával és határozott utasításával ellentétben állott, mert ezen felszóllitás nem csak felesleges volt, mint hogy a felszerelési társaság beleegyezése a ministerium által e czélra nem szükségeltetett, de káros is volt, minthogy a ministerium jogi állását megingatta és hatalmas fegyvert játszott a Skene-féle Consortium kezébe, mely fegyverrel ezen Consortium eddigelé nem bírt. Tudomást is akart magának szerezni a kiküldött választmány, minthogy a minister a kérdés jogi oldalára oly nagy súlyt fektetett, vájjon ezen jogi kérdés megbirálásával szakértők voltak-e megbízva, és vájjon kellő avatottsággal bíró jogtudós velemenyenek alapjan tamadtak-e ezen nezetek? Az ezen kérdésre vonatkozó iratokban ily kellően indokolt jogos véleményre a választmány nem akadt, mert a kérdés jogi oldala csak egy felületes jelentésben mellékesen érintetik. A mi a hadügyminister előadásában továbbá foglalt pénzügy tekinteteket illeti, melyekkel ez eljárását igazolni akarja, ezek bírálatába nem is ereszkedik a kiküldött választmány, nem teszi pedig ezt azért, mert a delegatiók határozatai ellenében ujabbi pénzügyi okoskodásoknak a minister részéről helye nem lehetett. A delegatió e kérdésben nem csak pénzügyi szempontból kiindulva intézkedett, hanem a politikai és nemzetgazdászati tekinteteket is kellő figyelembe vette. A delegatió határozata több oldalú megfontolások eredménye, és nem képez perbeli választ, mely után a mi.iisten.ek meg ellenválasza is következhetnék, inig a hozott határozat oly bírói döntvényt képez, mely nem fellebbezhető tobbé^ Áttérve a másik kérdésre, vájjon előnyöseknek és czélszeruknek tartja-e a kiküldött választmány Áttérve a másik kerdesre, vájjon eionyoseKiieK es czeis^n um.c«. ' azon módosításokat, melyeket a hadügyministerium a Skene-féle Consortiummal kötött szerződésben tett s melyek a bizottság előtt bemutatott pótegyezményben kifejezést nyertek ? — ezen kerdesre se válaszolhat bizottság KÖZÖSÜGYI BIZ. IROMÁNYOK. 12
