A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XXI. ÜLÉS. 239 szükséglet egyes tételei közt nem engedi meg az j átruházást, továbbra is föntartja. Következik a hetes bizottság jelentése a zárszámadásokra s a pénzügyminisztérium költségvetésére nézve a két bizottság közt még fönforgó eltérések fölött. Zichy Ferraris Viktor gr. előadó: A pénzügyminisztérium költségvetésénél két tételre nézve fordul elő különbség. A hetes bizottság következő határozatnak elfogadását ajánlja (olvassa). Elnök : Méltóztatnak elfogadni. (Elfogadjuk!) Ezen határozat felvétetik a bizottság határozatai közé. A közös pénzügyminiszternek ugyanis az átruházási jog, a rendes szükséglet egyes czímein belől az első és 9-ik ezím között megadatik, továbbá a fedezetbe fölveendő lesz a szám-ellenőrség 4-ik fejezetének 1-ső tételéhez 836 frt. Zichy Ferraris Viktor gr. előadó: A zárszámadásoknál a Lloyd-társulat jövedelmi adója, 82,000 frt, tettlegföl nem vétetett a bevételek közé. A hetes bizottság a következő határozati javaslatnak elfogadását ajánlja (olvas). Elnök : Méltóztatnak hozzájárulni? (Helyeslés.) Tehát a Lloyd jövedelmi adójára nézve a birodalmi tanács bizottságának azon észrevétele folytán, hogy az a zárszámadásokba nem számolható el. a mennyiben ezen összegbe nem folyt, erre nézve a hetes bizottság a következő határozatot hozza javaslatba, a mely, mint méltóztattak nyilatkozni, el is fogadtatott : „Utasittatik a pénzügyminiszter, hogy a zárszámadások eredményét a birodalom két felében letező pénzügyi kormányzat által már beszolgáltatott hányad-részletek alapján, nevezett pénzügyi kormányzatokkal véglegesen számolja el, és egyúttal az osztrák Lloyd jövedelmi adóját a bevételekbe elhelyezze, valamint annak elszámolása iránt hasonló módon intézkedjék,“ Ez is fölvétetik a bizottság határozatai közé, és még ma nuntium utján a birodalmi tanács bizottságával közölietik. E szerint közöttünk és a birodalmi tanács bizottsága között semmi más különbség nem forog főn, mint a tengerészeti költségvetés 6-ik czíménél általunk elfogadott 100,000 frt és a zárszámadásokra vonatkozó, most felolvasott határozat. E szerint azt hiszem, időnyerés tekintetéből méltóztassanak engem felhatalmazni arra, hogy midőn a birodalmi tanács végleges nuntiumát fogom j venni, mely szerint remélhetőleg az egyetértés köztünk teljesen létrejött: a költségvetést ülés tartása nélkül összeállítsam, és ugyanazon ülésben, melyben ezen összeállított költségvetés authentikáltat- nék, fogom bejelenteni azon nuntiumot is, mely az összeállítás alapjául szolgál. Ez csak alaki dolog ugyan, a mennyiben a költségvetés összeállítása a két bizottság megálla- podásainak számokban kifejezett eredményét fogla- landja magában ; azonban mégis annyira lényeges, hogy azt nyilvános ülésben szükséges authenti- kálnunk. E részben még ma bajos volna határidőt mondani. Reményiem, hogy ezen ülés a holnapi nap folyamában,talán a délutáni órákban vagy déltájban, megtörténhetik. Méltóztassanak e tekintetben nekem intézkedlietést engedni, és én a napnak azon órájára fogom az ülést kitűzni, a melyben a költségvetés összeállításával elkészülhetünk. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Ha a tárgyalás be van fejezve, akkor bátor leszek egy interpellatióra válaszolni. Wahrmann t. bizottsági tag a sóbánya-utalványok tárgyában hozzám egy interpellatiót intézett, melyre a következőkben vau szerencsém válaszolni : Az interpellatio három kérdésből áll ; az első kérdés: „Mely körülményeknek tulajdonítható azon tünemény, hogy az átalános pénzügyi viszonyok jobbrafordultának daczára a sóbánya-utalványok összege folytonosan apad s az államjegyek összege folytonosan növekszik?“ — Erre a válaszom igen rövid lehet, annyival inkább, miután a tisztelt bizottsági tag a pénzügyekben igen jártas s igy néhány szóban adott válaszszal az interpellátiónak teljesen meg lesz felelve. Tehát egyszerűen azon körülménynek tulajdonítható a sóbánya-utalványok összegének folyton apadása, az államjegyek ösz- szegének folytonosan növekedése: hogy a sóbánya- utalványok jelenlegi kamatlába alantabb áll, mint a rendes kamatláb. Emeltessék */2 va8T ee>T száztó- lival a sóbánya-utalványok kamatlábja: és nincs kétségem az iránt, hogy,— kivált ha a viszonyok békésebbek, -— a törvényben megállapított összeg ismét forgalomba jövend s a sóutalványok összege úgy, mint 1868-tól kezdve egész a múlt év végéig volt, törvényben megállapított 100millióra fog emelkedni. Második kérdése a t. bizottsági tag urnák : „Tett-e a közös pénzügymiidszter anuak idején lé
