A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

240 XXT. ÜLÉS. péseket. hogy ezen káros viszony változzék, s hogy a törvény világos rendeletének megfelelöleg az ál­lamjegyeknek 312 millió forintot tevő összegnek txílhaladása állandóvá ne váljék, — és ha tett olyan lépéseket : minek tulajdonítja ezek sikertelen­ségéi?“ Ezen kérdésre nézve megjegyzem, hogy a közös pénzügyminiszter van az 1868: XLVI. t. ez. 1. §-a értelme szerint a függő adósság keze­lésével megbízva s miután a sóbánya-utalványok visszafolyása folytán a függő adósság mennyisége szaporodik, ennélfogva a közös pénzügyminiszter e tekintetbeni feladatát és hatáskörét abban találom, hogy midőn a függő adósságnak ily nevezetes emel­kedését tapasztalja : kötelességében áll ezen körül­ményről az illető pénzügyminisztereket értesiteni. Az ellenőrzés és az e tekintetben szükséges intéz­kedéseknek megtétele ugyanezen törvény 12. §-a értelme szerint az ellenőrző bizottságnak feladata ; ugyanis, ezen §-nak c) pontjában ez áll : ,.fel­ügyelni“ — t. i. nem a közös pénzügyminiszter­nek, hanem az ellenőrző bizottságnak — „hogy az 1867: XV t. ez. 5-ik §-ában a sóbányai utalvá­nyok és államjegyek közt megállapított viszony a törvény értelme szerint aképen tartassék fon. hogy a sóbánya-utalványok időnkinti kevesbedése foly­tán az államj egy ékből és váltópénz-jegyekből álló és összesen 312 milliót tevő függő adósságnak nö­vekedése állandóvá ne váljék.“ — A törvénynek ezen intézkedése következtében megtettem magam részéről mindent, a mit tenni kötelességem volt, a nélkül, hogy a tön ényben meghatározott hatáskö­rön túlléptem volna. Ugyanis már a múlt évi no­vember hó 5-én tartott miniszteri tanácsban, mely­ben a törvény értelmében a delegatiók elé terjesz­tendő költségvetés tárgyaltatott, s igy abban a kö­zös minisztereken kívül jelen voltak a két államte­rület miniszterelnökei és pénzügyminiszterei. — ezen fontos tárgyat, t. i. az államjegyek szaporodá­sát és a sóbánya-utalványok folytonos csökkenését előhoztam és egyszersmind megemlitettem az or­voslás módját is. t. i. a kamatláb felemelését azon magasságra, mint az 1867-ben volt; és hogy a mi­nisztertanácsban általam elmondottaknak nagyobb nyomatéka legyen, ugyancsak november 7-én egy átiratot intéztem a birodalmi tanácsban képviselt országok pénzügyminiszteréhez, melyben kiemel­tem mindazon körülményeket, melyek a törvény szempontjából ezen kérdésnél tekintetbe veendők. — Nézetem szerint már régen be kellett volna kö­vetkeznie azon időszaknak, midőn a sóbánya-ulal- ványok kamatlábát az osztrák pénzügyminiszté­riumnak föl kellett volna emelnie, annyival inkább, miután az elébb felolvasott törvény határozottan in­tézkedik. Az ezen törvényben kimondott eszme még határozottabb kifejezést talál a birodalmi ta­nácsban képviselt országok számára hozott 1868-ki junius 10-ki törvényben. Ezen törvény 17. §-ának c) pontja ugyanis azt mondja : „Es ist darüber zu wachen, dass das im §. 5 des Gesetzes vom 24. Dezember 1867. fmagy. törv. 1867: XV. t. cz. 5. §.) zwischen den Partial-Hypothekar-Anweisungen und den Staatsnoten bestimmte Verhältniss aufrecht er­halten bleibe.“ Kétségtelen tehát nézetem szerint, hogy az e tekintetben szükséges intézkedéseket megtenni ide­jén volna; de épen annyira kétségtelen az is, hogy miután a függő adósságnak csak kezelése van se közös pénzügyminiszterre bizva : a fönebb idézett 1868:XLVL törvényezikk 12. §-a szerint teendők az ellenőrző bizottság és a két minisztérium közti iztézkedéseknek tárgya és ennélfogva a közös pénz­ügyminiszter az ily túlhaladásokért az államjegyek kibocsátásánál felelőssé nem tétethetik. A mi a harmadik kérdést illeti, arra a válasz az imént mondottakból következik. Ugyanis a t. bi­zottsági tag ur azt kérdezi, hogy „mit szándékozik tenni a közös pénzügyminiszter, hogy ezen káros­nak jelzett állapoton gyökeresen segittessék ? “ — Erre röviden csak azt válaszolhatom, hogy azon korlátolt hatáskörnél fogva, melylyel a közös pénz­ügyminisztérium a függő adósság kezelése tekinte­tében bir : nem marad egyéb hátra, mint — ha tapasz­talnám. hogy idő folytával a sóbánya-utalványok csökkenése folytán még nagyobb mérvben emelked­nék a függő adósság mennyisége, — ezen körül­ményre ismét figyelmeztetni a két államterület pénzügyminisztereit. (Helyeslés.) Wahrniann Mól*: T. bizottság! Mint annak idején is érintém, szükségesnek tartottam itt ezen interpellatiót intézni a közös pénzügyminiszter úr­hoz; mert a törvény értelmében a közös pénzügy- miniszter csakis mindkét törvényhozás megbízásá­ból kezeli a függő államadósságokat, s e tárgyban ha kérdés intéztetik hozzá, felelni is köteles. A válasz interpellatiómra megadatván, a dele-

Next

/
Thumbnails
Contents