A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság jegyzőkönyve
XIX. ÜLÉS. 47 211. Petrovay Ákos bizottsági tag benyújtja Strieker Ede posztó és pok- rócz-gyáro8nak kérvényét, melyben kéri, hogy a Skene-consortium utasittassék. miszerint a hazai ipart illető 30%-nyi részt saját pokróez-gyártmányaiból az eredeti árak mellett az ó-budai raktárba szállíthassa. 212. Ürménvi Miksa bizottsági tag benyújtott gróf Festetics Pál által képviselt gácsi posztógyárnak kérvényét, melyben ez kéri a bizottságot, eszközölje ki, hogy a Skene szerződés, illetőleg 15% részt, kész szerelvényekben függetlenül az eredeti árok mellett szállíthasson, ezen kérvények tárgyalás és véleményes jelentéstétel végett a hadügyi albizottsághoz utasittattak. 213. Báró Orczy Béla osztályfőnök válaszol a közös külügyminiszterhez A január 27-én tartott ülésben. Ciotta János és társai által intézett interpellatiójára a következőkben: Tisztelt Országos Bizottság ! Ciotta János és társai interpellatióra a kül- tigyér részéről óhajtók válaszolni ; a tisztelt interpelláló urak azon kérdést intézték a kiilügyérhez : vájjon tett-e lépéseket az iránt, hogy a magán-tulajdon a tengereni háború esetében sért- hetlen legyen, és ezen felszólítás két külön részt foglal magában. Az első kérdésre igy szólt : A háború kitörésekor a ktilügyér mindkét miniszterelnök egyetértésével, / a párisi s berlini képviselőkhöz utasítást intézett e tárgyra nézve. Es ezt bátor leszek fordításban felolvasni, mert úgy hiszem, hogy az a tényállás földerítésének legjobban fog megfelelni. Azonnal, a mint a háború Francziaország és az észak-német szövetség közt mint elkerülhetetlen esemény tűnt fel, — mindkét kereskedelmi minisztérium azt indítványozta: ajánltassék a két hadviselő félnek, hogy kövesse az 1866. évben egymás ellen hadakozó hatalmaknak példáját, és az 1856. évi párisi declaratió szabályainak kiterjesztése mellett fogadná el azon elvet, mely szerint a hadi hajók nem kobozhatnak el kereskedelmi hajókat, vagy azoknak rakodmányát, csak azon okból, mert azon hatalommal, melynek alattvalói közé e kereskedelmi hajóknak tulajdonosai tartoznak, háborút viselnek, kivévén azon esetet, ha e hajók hadi csempészet tárgyát képező czikkeket szállítanának, vagy pedig jógérvényes zárlaton akarnának áttörni. Mielőtt azonban a kormány ezen ajánlatot foganatosíthatta volna, mindkét hadviselő fél közzétette azon határozatot, mely szerint a nemzetközi jogot e háború alatt a tengeren gyakorolni fogja. Ezen rendeletek szerint a két hadviselő fél a tengeri jognak alkalmazására nézve egymástól eltérő irányban nyilatkozik, a kormány tehát semleges állásánál fogva nem számolhat arra. hogy Francziaországot utólagosan azon álláspont elfoglalására bírhassa, melyet az észak-német szövetség ideiglenesen elfoglalt s melynélfogva a magántulajdon a tengeren feltétlenül biztosittatik. Ezen elvnek a franczia kormány általi elfogadása csak akkor lenne vár- •t ható, ha azt neki valamennyi neutralis nagyhatalom, velünk együtt ajánlaná; ezt pedig elérni annál nehezebb lenne, minthogy épen a nagyhatalmak közt többen eddig kevés hajlamot mutattak arra, hogy az 1856-ik évi párisi declaratió korlátái kiterjesztessenek. Mindazonáltal utasittatik a képviselő, hogy ha e czél érvényesit- hetésére alkalom nyujtatnék, az imént kifejtett értelemben nyilatkozzék és járjon el. i
