A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság jegyzőkönyve

48 E lépeseknek eredménye nem volt, mert Francziaország az általa eredeti­leg elfogadott és mnlt évi július 27-én közzétett rendeletéhez az 1856. párisi decla- ratió értelmében ragaszkodott. Ennek következtében további levelezésre alkalom nem is volt. Az észak-német szövetség, mely a m. é. julius 18-án kelt rendeletével ere­detileg az 1866-ki egyezményt a jelen háborúra is alkalmazni elhatározá, egy jegy­zékben, mely f. hó 16-án a külügyminisztériumnak adatott át. azon elhatározását visszavonta. Erről f. hó 17-én a két minisztérium értesittetett is. Ez a tényállás a múltra nézve, a mennyire az az interpellatio első kérdé­sét illeti. A második kérdés pedig ez : Szándékozik-e a külügyminiszter a legelső al­kalmat megragadni, hogy az 1856. párisi tengeri jog nyilatkozott megváltoztatására nézve végleges nemzetközi egyezmény létesüljön oly értelemben, miszerint a tenge­ren levő magántulajdon háború alkalmával való sérthetetlenségének elve és a zár­latnak erőditett helyekre való korlátolása vétessék alapjául? Erre nézve azt válaszolom, hogy a kormány teljes mérvben méltányolja azon fontos érdeket, mely egy ily nemzetközi egyezmény által megalapittathatnék s minden kedvező alkalmat szívesen meg fog ragadni arra, hogy azt érvényre is juttassa. Hogy pedig a tengeri jog elveinek szabályzását annak idejében minél praecisebb alakban lehessen elfogadás elé terjeszteni : tárgyalások indíttattak meg mindkét igazságügyi minisztériumnál, azon czélból, hogy a részletes kérdéseknek, úgymint az 1866-diki egyezmény átalános elfogadhatásáuak, a csempészet alá eső tárgyak szabatos megállapításának, a zárlatok korlátozásának sat. minél határozot­tabb fogalmazását előkészíteni, s ha ezeknek érvenyesitésére alkalom nyílnék : azok­nak különböző magyarázását addig is tisztázni lehessen. Ezen tárgyalások még nem fejeztettek be. Nincs tehát e tekintetben bármi mulasztás. De azon alkalomnak előidé­zése, melyen ezen óhajtást érvényesíteni lehet, egyedül a külügyminisztérium aka­ratától természetesen nem függ; és e részben remélem, a t. interpelláló urak is ezen nézetemet osztani fogják. A bizottság a külügyminiszter képviselőjének válaszát tudomásul veszi. 214. Ezután folytatólag tárgyalás alá vette a bizottság a hadügyi albi­zottságnak a hadsereg III. rendkívüli szükségletére vonatkozó jelentését. Tárgyaltatott a rendkívüli szükséglet A-val jelelt csoportjának első részének tételeinél a létszám-magasbitások folytán megszavaztatott................................................................................................. 6,192,524 frt. 215. A tábori és vártüzérségnél és a szekerészeinél a létszám-magasbitás szükségletére 1871-ik január 1-től fogva havonként előirányzott . 481,006 frtot tevő előterjesztés tárgyalásánál Zsedényi Ede bizottsági tag a következő indít­ványt teszi : „Indítványa tüzérség létszámafentartásárahavonkintfordítandó 481,006frt tárgyában. Tekintve hogy a közös minisztérium abbeli felhatalmazására, mely sze­rint ezen létszámnak addig, inig azt a politikai viszonyok igénylendik, fentartására szükséges összeget a közös pénztárból igénybe vehesse, az 1867-ik XII, t.-cz. 41. szakaszának rendeletébe ütközik, mely szerint a közös költségvetésnek határozott

Next

/
Thumbnails
Contents