A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
140 XVI. SZÁM. 16. szám. A közösügyek' tárgyalására kiküldött országos bizottság külügyi albizottságának jelentése a közös kittiig y minisztériumnak 1871. évre előterjesztett költségvetése tárgyában. Az albizottság, mielőtt az előtte fekvő költségvetés részletes tárgyalásába beleereszkedett volna, némely átalános megjegyzések tételére érezte magát felbíva, melyeket következőkben van szerencséje a tisztelt országos bizottság elé terjeszteni : A Vöröskönyv, úgy mint ez eddig a külügyminisztérium által szerkesztve van, ezen minisztérium eljárásának rövid történeti előadását foglalja magában, azon okmányok kíséretében, melyeknek közlését a minisztérium saját belátása szerint czélszerűnek tartja: s ennélfogva a vöröskönyv közzététele könnyen oly színben tűnhetnék fel, mintha főleg oly őzéiből történnék, hogy a benne felsorolt adatok és okmányok ezen minisztériumnak a bevezetésben előadott politikai működését támogassák és igazolják. Az albizottság azonban azon nézetben lévén, hogy alkotmányos államokban a külügyminisztérium levelezéseinek közzététele csak is oly őzéiből történhetik, hogy azon testületek, melyek a külügyi kérdések megvitatására jogosítva vannak : hiteles utón jussanak a diplomatiai okmányok tudomására: kívánatosnak tartja, hogy ezen alkotmányos eljárási mód, a közös osztrák-magyar birodalomban is követtessék ; s ennek folytán indítványba hozza : miszerint a tisztelt országos bizottság azon óhajt fejezze ki, hogy , jövőre a Vöröskönyvben a kiilíigyekre vonatkozó mindazon levelezések és okmányok, melyeknek közlése által a birodalomnak nemzetközi érdekei veszélyeztetve nincsenek lehetőleg kimerítően és részletesen, de minden indokolás és bevezetes nélkül tétessenek közzé.“ Áttérve az átalános külpolitikai viszonyokra, az albizottság kötelességének tartja kijelenteni, hogy előterjesztendő észrevételeivel a neutralitási politika ugyanazon terén foglalt álláspontot, melyet az osztrák-magyar birodalom, a jelen franczia-porosz háborúval szemben elfoglalt, s melyet annak idejében Magyarország törvényhozó testületé is hangsúlyozott. Az albizottság ugyanis, noha teljesen meg van győződve arról, hogy a két európai nagyhatalom között még jelenleg is folytatott háborúnak közvetve az összes európai államok politikai állására és kölcsönös viszonyainak alakulására mélyen beható következményei lesznek, még sem téveszthette szem elől, hogy e háborúnak úgy közelebbi alaki, mint mélyebben fekvő reális indokai, az osztrák-magyar birodalmat az abban való tettleges részvétre, az egyik vagy másik fél támogatására nem indíthatták; mert a háború közvetlen alaki indokai a birodalom valódi érdekeitől igen távol estek ; mélyebben fekvő indokai pedig, — úgy mint a két ellenséges hatalom közti régibb ellentét, bizalmatlanság és ingerültség — annál inkább követelték az osztrák-magyar birodalom semleges magatartását, mert ezek: természetes következményeikben, Némethon népei és országainak belalakulását, a háború esélyeinek oly módon rendelhetnék alá, mely egy tartós megoldás biztosítékát nyújtani, és igy az osztrák-magyar birodalom valódi érdekeinek megfelelni nem lenne képes. Midőn tehát az albizottság az osztrák-magyar birodalomnak, a jelen háborúval szemben elfoglalt semlegességét, saját felfogása szerint is helyesnek tartja : egyszersmind azon meggy őződésének ad o
