A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
16 If. ULES (Augustus 3-én 1869.) dések folytán — és miután a beszállítások épen a téli hónapokra esnek, — képtelen a maga számadásait oly rövid idő alatt bezárni. Zichy Nándor gr.: Megnyugtatva érzem magam a közös pénzügyministerium ezen nyilatkozata által, mely a dolog természetében is rejlik, t. i. hogy a lefolyt évre a hitelmaradvány kezelésével csak azon összegeket szolgáltathatja ki, melyek azon évre meg lesznek szavazva. De én azt hiszem, hogy minden minister feladata az, hogy a póthitelnél is csak azon összegeket vegye igénybe, melyek néki megadattak, s azt tartanám kívánatosnak, hogy a gyakorlat is úgy legyen szervezve, hogy az utalványozások csak a lefolyt évben történvén meg, e pénztár készletben úgy találjanak kielégítést, ha találtatik pénz és hitel, melylyel kielégíthetők. Különben épen azért elfogadom az albizottságnak véleményét azon módosítással, hogy én részemről a külügyi kezelésre nézve egy fél évi utalványozási jogot adnék meg, azért, mert a külügy, tekintve azon távolságot, a melyben működik, nem szorítható meg annyira, mint a helybeli hatóság, és e részben pénzügyi nehézséget nem is látok, mert a külügynek pénzkezelése nem olyan, hogy nagy differentiák merülhessenek föl; másodszor azért, mert a póthitelekre nézve nem tartom szükségesnek a negyed évi megszorítást, hanem igen is azt, hogy minden uj költség beterjesztésénél, jelentessék be, hogy mennyiben nem volt lehetséges a póthitelben megajánlott tárgyakat tökéletesen beszerezni és kérjen a gyakorlat folytatására a minister fölhatalmazást. En itt ujabbi hitel megszavazást nem látok, mert ezek oly rendkívüli tárgyak, melyeknek újabb megszavazása vagy kérdésbe vétele mindannyiszor nem lesz szükséges. Végre épen a hitelre nézve ki szeretném mondatni, hogy a póthitel gyakorlatására nézve mindig szigorúan meghatározott pénztári készlet és kimutatás tartatván szem előtt, a póthitelnek soha sem szabad az illető év megszavazásán túl terjesztetnie. Mcninger Vincze osztályfőnök: Miután a tisztelt előttem szóló azon kérdést tette, hogy vájjon a többi minister követte-e az általa említett szabályt, meg kell jegyeznem, hogy nem lehetfeltenni azt, hogy meg ne tartatnék a fonálló szabály, mely mindannyit egyaránt kötelez, t. i. hogy junius végéig a pótkezelés be- tejeztessék. A pénzügyministerium részéről nem történik utalványozás a határidőn túl, de hogy saját pénztárából valamelyik ministerium nem utalványoz-e azontúl, arra nézve a pénzügyministerium nem vállalhat felelősséget, mert ezt csak a főszámszék ellenőrzi. Zichy Nándor gr.: Az alkotmányos gyakorlat nagyon uj és zsenge és azt tartom, hogy azon elvet fölelevenithetjük magunk közt, a nélkül, hogy kérdésbe tennők, hogy miképen történik ez az egyes ministeriumokban. Tisza Lajos: Azok után, miket a fönforgó kérdésben itt hallottunk, nagyon bajos fölszólalnom, mert én tökéletesen megnyugtatva érzem magamat a pénz- ügyminister képviselője által adott fölvilágositások folytán, s miután az albizottsági jelentésben rövidebb határidő szabatik, a számadásoknak gyorsabb rövidebb kezelése inditványoztatik és én a mellett szólalok föl, hogy hagyassék meg a múlt évi gyakorlat: úgy tűnhetnék fel a dolog, mintha én nem pártolnám a gyors és pontos kezelést. De én épen ezen tekintetekből pártolom a múlt évi gyakorlatot. Nevezetesen tagadhatlan az, hogy egy államháztartás költségvetése és számadása sokkal complicáltabb, mert sokkal több oldalú tételekkel foglalkozik, mint bármely iparvállalat. Tagadhatlan, hogy a külügy ministerium számadásainak három hónap alatt elkészithetése nem képzelhető, olyannyira, hogy gr. Zichy Nándor szükségesnek találta azt ajánlani, hogy a külügy- ministeriumra nézve történjék kivétel. Igen, de ha kivétel engedtetik egyik ágra nézve, akkor a végleges zárszámadás úgy sem történhetnék meg egyszerre, és igy csak újabb bonyodalmak támadnának. De továbbá az állam zárszámadásaival absolutorium jár. Már most tegyük fel azon esetet: meg- határoztatik, hogy a számadások 3 hónap után zárassanak be, és a ministerium eleget kívánván tenni be is fejezi. Mi lesz ennek a következése? Ennek csak az lesz a következése, hogy kevésbé megfontolt adatok kerülnek a főszámszék elé, s ez is sietve fog keresztül menni azokon, és majd igy nem pontosan elkészülve kerülnek a számadások a delegatiók elé. En nem kételkedem, hogy a delegatiók a legnagyobb szorgalommal fogják azokat átnézni akarni, de kétkedem abban, hogy a delegatió azon rövid hat heti tartam alatt, melyben más fontos kérdéseket is el kell intéznie, képes lehessen azon számadásokat tüzetesen átvizsgálni. Ezért én sokkal nagyobb súlyt fektetek arra, hogy magának a ministeriunmak és azután a főszámszéknek engedtessék elég idő, különösen pedig azon számszéknek, mely most a minis- teriummal coordinálva szerveztetik, hogy tüzetesen vizsgálhassa a számadásokat. Sőt többet mondok, én nagyobb garantiát látok az alapos absolutorium megadására nézve abban, ha a főszámszék vizsgálta meg alaposan a számadásokat, mintha a delegatiók bármily szorgalommal tárgyalják azokat. Ismétlem, a delegatiónak rövid tartama alatt, egyéb fontos teendők mellett alig lehetséges az ab- solutoriumot máskép megadnia, mintha a zárszámadás a főszámszék tüzetes adataival kisérve terjesztetik elő. Ezeknél fogva a múlt évi gyakorlat mellett szavazok.
