A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1868 - hiteles kiadás (Bécs, 1868)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság jegyzőkönyve

20

VI. ULKS.

Befejeztetvén a kifejlett átalános vita:

a bizottság annak kijelentése mellett, hogy:

1. a clelegatió jövőre olyan időszakban hivassák össze, ho^y kellőleg megfelelhessen hivatásának, s az elhamarkodás veszélyének kitéve ne legyen;

2. hogy jövőre a kezelés áttekintését s az előirányzat alapos megbirálását megkönnyítő évnegyedes Kimutatások terjesztessenek a delegátiók elé;

3. hogy az előterjesztett költségvetés részint azért, mert a czélba vett reformok még életbe nem léptethettek, részint azért, mert az előirányzott összegek csak megközelitőleg vétethettek fel: szabályszerű költségvetésnek ez úttal sem tekintethetik, s a fenforgó körülmények annak tételenkint való tüzetes tárgyalását ez úttal sem engedik meg:

az albizottsági jelentést, illetőleg a szárazföldi hadsereg rendes szükségletére vonatkozó előirányzatot a részletes vita alapjául elfogadta; de egyszersmind elhatározta, hogy:

a) az előirányzott 75.424,000 forintból az albizottság által javasolt átlagos levonás helyett czimenkinti levonás vétessék alkalmazásba; s hogy

b) az egyes czimek között az átruházás meg nem engedtetik.

27. Megkezdetvén a részletes tárgyalás, egyenkint felolvastattak a költségvetési előirányzat sommázatában összevont egyes czimek, s az albizottsági jelentésnek ezen czimekre vonatkozó észrevételei.

A bizottság, tekintettel az albizottsági jelentésben kifejezett nézetekre éski- vánatokra, a következő határozatokat hozta:

Az 1-ső czim alatt, a központi vezetés, hatóságok és különös közigazgatási ágazatok költségeire előirányzott 2.704,985 forintból levon

50,000 forintot, és kimondja azon nézetét, hogy:

1. A territorialis divisiók rendszerének az osztrák-magyar monarchia mindkét államterületén teljes mérvben való alkalmazása igen kívánatos.

2. A katonai bíráskodásnak kilátásba helyezett korszerű teljes reformja a véderőről szóló törvénynyel együtt mulhatlanul életbe lépjen.

3. A hadi pénztáraknak a monarchia mindenik államterületén — elvben már eldöntött — egyesítése, a sietősen behozandó reformok egyikét képezi.

4. A központi katonai számvevőségnek tervben levő uj szervezése, a közös pénzügyminiszterrel s a legfőbb számszék elnökségével egyetértőleg eszközöltessék. Csak igy hozathatik öszhangzatba a katonai pénztári és számvételi kezelés a közös pénzügyek összes számvitelével.

A 4-ik czim alatt „csapattestületek költségeire és átalános csapatköltségekre“ előirányzott 20.502.050 forintból levon 400,000 forintot, és kimondja azon nézetét, hogy:

1) A legénység egy része, különösen Magyarországon, szabadságra bocsátandó nehány hétre az aratás alatt.

Ez által a legénység keresetet, a gazdák munkaerőt nyernének, s a csapatok pénzilletményeinél némi megtakarítás lenne eszközölhető.

2. Azon körülménynél fogva, hogy a hadsereg 1869-diki létszáma kisebb lesz a jelen évinél, s mégis 250,586 forint kiadási többlet mutatkozik, előtérbe lép annak a múlt alkalommal is hangsúlyozott szüksége, hogy az ezredek vagy ki- egészitési kerületeikben, vagy legalább azok közelében helyeztessenek el.