Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1871 (Bécs, 1870)
Előadás
Az előirányzatnak folyó száma melléklete harczra is alkalmasak. Ezen osztály akkor magára válalván oda törekedni, hogy a hajóhad létszáma által szükségelt és még hiányzó valamennyi vizi jármű, mely a pán- ezélhajók sorába nem tartozik, idővel a rendes javadalmazások segélyével megszereztessék, egyszersmind kirnutatá, miszerint a vértes hajók elöállithatása végett, rendkivüli javadalmazások szükségeltetnek, melyek összesen 25 millióra emelkedvén, 10 évre lettek volna felosztandók úgy, hogy ezen idő tartama alatt uj pánczélhajókra évenként, kerékszámmal 2,500.000 frtnyi rendkivüli hitel igényeltetett volna. Ezen előterjesztést, mely ellen szaki tekintetben mi észrevétel sem tétetett a magas bizottságok ugyan tudomásul vevék, határozatilag szonban ki nem mondák, vájjon és minő irányban számíthat a tengerészeti osztály arra, hogy az idézett építések javára az érintett rendkivüli hányad évenként engedélyeztetni log, valamint általában azon meggyőződés sem nyert kifejezést, hogy a bemutatott létszám csakugyan megfelel annak, melynek létesítésén törekedni kellene. Az idők rendkivüli komolysága azonban a tengerészeti osztályt arra emlékezteti, hogy egy oly kérdéssel szemben, melynek elkésett vagy ki nem elégítő megoldása katonai és gazdálkodálkodási tekintetben a legkárosabb következményeket maga után vonhatná, továbbra nyugodtan nem maradhat. Egy hajóhadat még kevésbé, mint egy hadsereget teremteni lehet. Egy vértes fregát építése 3—4 évi időt igényel és azért a tengerészeti osztálynak még a hajóépitésének megkezdése előtt ösmernie kell azon összegeket, melyek e ezéira évenként körülbelül rendelkezésére államinak. Bizonytalanságban ez iránt megvonva látja magától azon lehetőséget, hogy időszerű szerződések megkötése által az előnyös körülményeket felhasználhassa, és ezen viszonyok közepett a legnagyobb, sőt gyakran legyőzhehetlen nehézségekkel küzdeni kéntelen. Ezek megösmertetése végett elegendő legyen annak megemlítése, bogy a vezető tengerészeti hatóság, az, őt terhelő felelőség súlya alatt azon sajnos helyzetben létezik, mely őt arra kényszeríti, hogy egy bizonytalan alapon mesze kiható vállalatokba bocsátkozzék vagy pedig egészen tétlenül maradjon; továbbá, hogy egy határozott programot sem képes felállítani, mi csak azon esetben lehető, ha nehány évvel előbb és határozottan ösmerhetné azon feladatokat, melyeknek megfelelni kéntelen. Mind ezek megfontolása, valamint azon meggyőződés, hogy a hajóhad állandó létszámának oly régóta függőben lévő kérdése csak az arra hivatott törvényes tényezők közreműködése folytán, sikeresen megoldathatik, a tengerészeti osztályt arra határozá, hogy egy szakbizottságnak leendő kiküldetését javaslatba hozzon, melynek feladatában álland: a szőnyegen lévő kérdést s mind azt, mi avval kapcsolatban áll, behatólag tanulmányozni, a szükséges vizsgálatokat a helyszínén megtenni, szakférfiakat meghal- gatni, a kérdéses ügyet minden oldalról felderíteni és kimeríteni, a gyűjtött adatokat pedig e részbeni saját javaslatai kíséretében a képviselő testületeknek tudomás illetőleg további elhatározás végett bemutatni. Ezen bizottság által előidézendő költségek fedezése végett 10.000 frt. előirányzatba hozatott.
