Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1871 (Bécs, 1870)
Előadás
——“““““ Az előirányzat oldala melléklete 19-31 í—3 19—28 29-31 32—38 32— 33 33— 33 3G 37—38 1 > A szolgálatot a tengeren kimutató IV. cini a hajóra szállott tisztek, hivatalnokok és a legénység hajó-illetményeit foglalja magában. Mindezeknek azon járandóságai azonban, melyek minden körülmények közt ugyanazok maradnak, mint már kezdetben kiemeltetett, az I. és II. címhez tartozván, azok alatt fordulnak elő. Az A. B. C, D és E alatti alcímek a hajóilletmények különféle nemeit tárgyazzák és még megjegyzendő, hogy a tengerszertári munkás-személyzetnek D alatt kimutatott zsoldja azon oknál fogva foglaltatott ide, mivel ezen személyzet — a matróz-karhoz nem tartozván — a II. cím alatt figyelembe nem vétethetett. Az F és G alatti alcímek tárgyát képező illetmények, nem épen tisztán személyiek, mindamellet mégis ollyanok, melyek több év során követett szokás szerint, a költségvetésnek a személyzetre eső hányadából fedeztetnek és általában inkább ezen címhez, mint az anyagszer-szükséglet közé tartoznak. Hajóilletményekkel ellátott tisztek és legénység létszámát illetőleg, minden egyes hajó személy-létszáma, a hajóhad személy-létszámát kimutató 3. sz. mellékletből kivehető és ezen alkalommal csak még megjegyeztetik, hogy a békeidején a tengeren tényleg teljesített szolgálat javára, az egész cs. ésk. hajóhad, háború idején szükségelt személy-létszámának csak >/j-da előirányzatba hozatott. A felszerelés ezen aránya csekélyebb azon létszámnál, mely valamennyi a többi államok tengerészeiénél meg van szabva és a cs. és k. hadi tengerészeire nézve egyszersmind azon vonalat képezi, mely alá szállania nem lehet a nélkül, hogy alkalmas tengerész-elemeknek kike'peztetése tökéletesen kérdésessé ne váljék. A tengerészeti osztály egyébiránt a felelőséggel járó azon feladatot, szemben ezen csekély létszámmal és a mostani jelenlét rövidsége mellett elegendő, és kellőleg kiképzett legénység előállításáról gondoskodni, nem vállalhátná magára, ha bizonyossággal nem lehetne számítania arra, hogy a legközelebb múltban életbe léptetett intézmények a várt eredményt meghozandják és hogy a suhancz-hajókból további kiképzésre alkalmas elemek, valamint az oskola-hajókból minden irányban jól begyakorlott és alkalmas altisztek ki fognak kerülni. A tartalékban lévő hajók részére javaslatba hozott létszám azon lehetőséget nyújtja, hogy a tényleges alkalmazáson kívül létező és értékes hajóhad-anyag, szükség esetére, tengeri és harczi tekintetben a legjobb állapotban fenntartathatik. Hogy a Dunán épült monitorok egyikének a kedvező évszak tartama alatt felszerelve kell lennie, hogy az által a személyzetnek alkalom nyujtassék a folyam viszonyaival megösmerkedhetni, bővebb indokolást nem igényel. Intézetekről szóló Yr. cím következő alcímekre oszlik: A. Yizirati hivatal; B. tengerészeti akadémia; C. tengerészeti alreal- és néposkola és D. tengerészeti kórházak. Minden egyes alcím az illető intézet szükségletét mutatja ki és magában foglalja azon személyzet mellék-járandóságait, melynek, a minden körülmények közt állandó járandóságai az, I. és II. cím alatt fordulnak elő; továbbá a tanárok, tanítók és általában azon személyzet teljes illetményeit, mely nem az I alatti címben elősorolt osztályokba, hanem különösen ezen intézetek egyikéhez tartozik és következéskép leginkább azon intézet előirányzatában jöhett elő, melynél állandóan alkalmazva van; végtére azon kiadásokat, melyeket az illető intézet előszabott feladatának sikeres megoldása követeli. Tekintettel arra, hogy az intézetek feladata különböző és következéskép az illető kiadások is tökéletesen különnemüek, könnyebb áttekinthetés érdekében az V. cím alatti
