Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1871 (Bécs, 1870)

Előadás

I

Az előirányzat

oldala

melléklete

39—42

6—8

t

42

43—44

9—16

alcímek és tételeknek a III. címhez képest eltérő tárgyalása és részletezése szükségesnek mutatkozott.

Az úszó hajóhad-anyag karbantartására, pótlására és üzletére

megkivántató szükségletet mutatja elő, azonban oly alakban, mely a múlt évi költségvetések e részbeni alakjától tökéletesen eltér. A folyó közigazgatási évig bemutatott előirányzatok e részben egyedül arra szorítkoztak, minden egyes hajó részére az úgynevezett „karbantartási és pótlási hányadot“ — és pedig az illető hajó újkori értékének megfelelő bizonyos százalék kivetése alapján — ajánlatba hozni. Valamennyi ezen hányad-összegei, a VI. cím alatt előirányzatba hozott szükségletet képezték.

Az ezen cím alatt igénybe vett javadalmazások mikénti felhasználását a költség- vetésből — annak ily módú szerkezete mellett — még csak sejteni sem lehetett; miértis az 1869. és 1870. évi előirányzatok előterjesztése alkalmával, nehogy a magas bizottságok előtt a tengerészeti osztály ez érdembeni szándokai ösmeretlenek maradjanak, a pénzösszegeknek czélba vett felhasználását általános vázlatokban a költségvetéseknek előrebocsátott indokolásaiban kifejteni kellett.

Ezen cím jelenlegi összeállítása több irányban eszközlött beható tanulmányozások és nyomozások eredményén, valamint a számvitel új módjának ez év kezdete óta történt életbeléptetése után szerzett tapasztalatokon alapul. Az illető munkálatok sok bajjal összekötve voltak, miután — mint már kezdetben kiemeltetett — az előbbi években megfeszített szorgalommal és sok időnek feláldozásával vezetett számadások eredményeiből, az engedélyzett összegek miként történt felhasználása ki nem derült és ha- sonlólag a számvitel évi eredményeiből az iránt sem, valljon a minden évben a karbantartási és pótlási hányadék megállapításánál használt kulcs a szükségletnek megfelelt e, némileg biztos adatokra fektetett meggyőződést szerezni nem lehetett.

Bár a felszámolás és könyvvitel körül életbe léptetett reformok mindeddig befejezve nincsenek és következéskép az 1871. évre szóló előirányzat szerkeztése idejekor rendelkezésre állott adatokban annyira bízni nem lehet, mint az évek során nyert átlagos összegekben, mindamellett mégis elegendő indok létezett arra, hogy a VI. címnek egy könnyen áttekinthető és a legcsekélyebb szükségletekre kiterjedő felosztás adassék, mi idővel nagy mennyiségű statistikai anyagot reményleni enged. Az egyes alcímek és tételek, melyekre a VI. cím oszlik, oly részletesen vannak tárgyalva, hogy egy további magyarázatnak szüksége elesik, mégis azonban megjegyzendő, hogy a D., E. és P alatti alcímeknél, melyekben a tűzi- és üzlet-anyagok megszerzésére megkivántató szükséglet, valamint a hajóhad hajóinak karbantartási átalányai foglaltatnak, ugyanazon eljárás követtetett, mint a hajóhad hajóilletményeinek felszámítása körül a IV. címnél; vagyis a VI. címhez tartozó 7. és 8. sz. mellékletben az egész hajóhad szükséglete kimutattatott, és annak egy harmada az illető helyen ajánlatba hozatott.

A tüzérség

szükségletét kimutató VIII. cím, ágyúk, kézi-fegyverek és lőszer megszerzésére vonatkozik.

Mint már a VI. címnél kifejtetett, a számvitel új módjának elfogadása itt is eredményezd, hogy az ide vágó szükségletek, az előbbi évekhez képest, áttekinthetőbben és világosabban tüntethettek elő. Itt is elesik annak szüksége, az alcímek és tételek bővebb magyarázatába bocsátkozni és elegendő legyen annak megjegyzése, hogy valamint a IV. és VI. címnél, úgy itt is a ezéllövésekre szükségelt lőszert illetőleg, a felszerelt hajók részére, az egész hajóhad által szükségelt mennyiségnek csak egy harmada előirányzatba hozatott.

A C, alatti alcímhez tartozó mellékletek minden kívánható felvilágosítást nyújtanak és kimutatják egyszersmind nemcsak a ezéllövésekre megkivántató lőszer-szükség-