Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)

Előadás

I

Annak indoka továbbá, hogy az 1870-ik költségvetés a szükségletre nézve némiben eltér az 1869—ik évitől, azon elkerülhetetlen körülményben rejlik, hogy némely illetéki tételeket az eddig megszabott összegnél nagyobb mérvben kellett előirányozni.

Az előterjesztett költségvetés egyébiránt a hadseregnek jelenleg már foganatosított uj szervezésén és legnagyobb részben már jelenleg életbe léptetett azon reformokon alapul, melyek az 1869-ik költségvetéshez tartozó előadásban részletesebben fejtegettettek, és már ezen utóbbi költségvetésnek alapjául szolgáltak azon feltevésben, hogy azok jelen év folyama alatt teljesen fognak életbe lépni. Megjegyzendőnek tartja itt a hadügyministerium, hogy a legnagyobb erőmegfeszitéssel szorgalmazott reformmunkálatoknak mostani állapota szerint ezen feltevés igen hihetőleg valósulni fog, s hogy az 1870-ik év kezdetével nem lesz sem a hailgpregnek egy része, sem a közigazgatásnak egy ágazata, melynek uj szervezete vagy átalakulása ezen időpontig nem lenne foganatosítva.

Az előterjesztett költségvetés tehát átalánosan a hadsereg uj szervezetének megfelelő tényezőkön alapulván, annak jellege is — a mennyiben ez egyátaljában elérhető — egy szabályszerű költségvetés (Normalbudget) jellegének megfelel.

A mondottak folytán tehát az előterjesztett költségvetés tartalma szerinti taglalásánál nemcsak a delegatiók határozatá t s kívánalmait keilend figyelembe venni s némely tételeknél mutatkozó magasabb szükségletet indokolni, hanem egyszersmind az előirányzat legfontosabb czimei is a fogonatositott reformokra való utalással fejtegetendők lesznek; — minél fogva a következő előadás

I. alatt, a delegatiók által az 1869-ik évi költségvetés alkotmányos tárgyalása alkalmával hozott határozatok s nyilvánított kívánalmak ismétlését;

II. alatt, a jelen előirányzatba az eddigi szükséglethez képest nagyobb összeggel beállított illetéki tételek indokolását;

III. alatt, egyes előirányzati czimeknek a foganasitott reformokra való utalás melletti fejtegetését; és

IV. alatt, a végeredmények ismétlését, és azoknak az előirányzat eredményeivel valamint az 1869-ik évi, engedélyezett összegekkel való összehasonlítását tartalmazza.

I. A delegatiók határozatai és kivánatai.

E helyt mindkét delegatió határozatai és kívánalmai, a mennyiben ezek ugyan azon s egynemű kérdésre vonatkoznak, egyidejűleg emlittetnek meg, a delegatiók egyike vagy másika részéről még azonkívül különleg húzott határozatok és nyilvánított kívánalmak pedig külön fognak megvitattatok

1. Felszólittatott a hadügyministerium, mihamarább összehívni polgári és katonai szakegyénekből álló Enquéte-bizottmányt azon czélból, hogy a csapatok fenntartásánál a legnagyobb megtakarítások eszközöltessenek, különösen pedig, hogy a természetbeli, és szerekbeni összükséglet a legolcsóbban és legczélirányosabban szereztessék meg.

Mennyiben felelt meg a hadügyministerium ezen felszólításnak s mennyire követi a szerekkel! gazdálkodásnál a delegatiók által ajánlott beszerzési elveket? — e részben a ministerium és pedig:

a) a természetbeli élelmezésre nézve;

b) a I ó - é s v o n a t s z e r r e nézve;

c) a tüzérségi szer tekintetében és

d) a ruházati s szereteti szükségletek tekintetében következőt bátorkodik előadni:

a) A természetbeli élelmezésre nézve.

A hadügyministerium e részben a delegatió által tett ajánlat értelmében szakbizottmányt bivott össze, mely f. é. april 5-én megkezdvén működését, ezt f. é. május 18-án bevégezte.

Miután a fennforgó kérdés a monarchia mindkét részének közös érdekét egyaránt érinti, a magyar országgyűlésben képviselt országok érdekeinek egyenletes megóvása tekintetéből felkéretett a m. k. ministerelnök, hogy szakegyéneket küldjön, kik ezen tanácskozásokban részt vehetnének.