Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)
Előadás
3 Az e czélhól kiválasztott közegek csakugyan teljes összhangzásban a többi bizuttmányi tagokkal ezen kérdés eldöntése tárgyában hathatósan működtek. Ezen bizottmány tanácskozásai a dolog természeténél fogva két főrészre terjedtek t. i. a) azon részre, mely különleg a hadsereg természetbeli élelmezési szükségleteinek megszerzését illeti s b) azon részre, mely a hadcsapatok eledelbeni élelmezését tárgyalja. A hadügyministerium azon czélból, hogy a bizottmány némi irányadó támpontokkal bírjon, czélszerünek találta, az eddig fennállott élelmezési rendszer alapelveit külön előterjesztésben fejtegetni s ezen előadáshoz több kérdőpontokat mint a tárgy- megvitatására szolgáló főmozzanatokat csatolni. Következő kérdések ajánltattak a szakbizottmánynak megfontolás és megvitatás végett: vájjon a házkezelési avagy a bérbeadási élelmezési rendszer czélirányosabb-e tekintettel azon körülményre, hogy az utóbbi a legkiterjedeltebb mérvben máralkalmaz- tatik a hadügyministerium részéről? vájjon lehet-e s mily módon a csapatok élelmezését községeknek vagy tekintélyesebb kereskedelmi intézeteknek és társaságoknak eladni, s ezen beszerzési módok melyike inkább választandó? vájjon átengedhető-e a csapatoknak az élelmezési szükségleteknek önmaguk általi beszerzése? vájjon a katonai kenyérnek saját kezelés utján történendő készítésére szükséges liszt szerezhető-e be kész állapotban is úgy, hogy a kincstári gabonának megőr- lése mellőztethetnék? vájjon módositandók-e és miképen azon szabályok, melyek jelenleg a beszerzésekre, a bérszerződések megkötésére, valamint a házi kezelés foganatosítására nézve fenállnak? és végre vájjon háború esetére tartaléktárak alakitandók-e a katonai közigazgatás által s mi módon történjék az élelmezési szükségletek beszerzése háború esetén? A bizottság ezen kérdéseket tüzetesen megvitatván, illető javaslatait a hadügy- ministeriumnak terjedelmes munkálatban adta át. Ezen munkálatban két főirány tartatott szem előtt t. i. aj Az élelmezési szükségletek beszerzése ezen kérdés elvi jelentőségére nézve és b) a foganatosítás a gyakorlati téren. Az első pontot illetőleg ezen munkálatból kiviláglik, miszerint a hadügyministerium részéről a hadsereg élelmezési szükségleteinek beszerzése tárgyában alkalmazott elvek átalánosan annyiban helyesek és gyakorlatilag megfelelők, a mennyiben a kezelési élelmezés elvileg részben gazdászati, részben katonai, és tan-czélok által feltételezett legkorlátoltabb szükségre van szorítkozva, a bérbeadási rendszer pedig a legkilerjedettebb mérvben alkalmaztatik, a mennyiben továbbá a községek és nagyobb földbirtokosok a hadsereg élelmezésében! részvételre ismételve felhivattak s azoknak e részbeni igénybevétele nyomatékosan szorgalmaztatok, a mennyiben továbbá a legnagyobb óvatosság és figyelem forditatott arra, hogy egyed áruságok ne keletkezzenek és a mennyiben végre már az 1866-ik évben az akkori rendkívüli és háború által előidézett szükségletek beszerzése ezéljából a hadügyministerium javaslata folytán az illető ininisteriumok tagjaiból, valamint az egyes termelési és iparosztályok szakegyéneiből álló külön tanácskozási s ellenőrzési bizottmány életbe léptetett, melynek működése a legszebb sikertől kisérve volt. A munkálat továbbá többnemü részletes javaslatokat tartalmaz, melyek részint elvbeni módosításokra, részint ezen elei indítványok foganatositási módjára irányozvák. A hadügyministerium e részben megjegyzi azt, miszerint e javaslatok némelyike már tényleg alkalmaztatik, részint pedig foganatositatni megkezdetett, a többi javaslat foganatosítására nézve azonban terjedelmes előmunkálatok, nyomozások és tanácskozások, különösen némely pontok iránt a birodalom mindkét részének illető szakministeriumá1 *
