Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)

Előadás

Az 1870-ik évi előirányzatban is az átalános rokkant-alap kamatjai az évi hagyo­mányok és az adó levonása után 292.000 írttal, a fedezésben előirányzott bevételek közt kimutatva vannak. A mi a magyar delegátio által nyilvánított azon kívánalmat illeti, hogy ezen alap a közös pénzügyministeriumnak pénzügyi kezelés végett átadassék, ezen átadás a fennelő­adott tényálladék szerint gyakorlati sikert alig eredményezne, mert ha ezen alapjövedelme a hadügyministeriumtól el vonatnék s ennélfogva a fedezési összeg csökkenne, a közös pénztárbeli pótlékot a hadsereg kiadásainak fedezésére fölemelni kellene. • b) Herczeg Schwarzeubergi- rokkant-egyleti alap. Ezen alap 1814-ben nagylelkű pártfogók által az 1813-tól 1814-ig tartó had­járatokban rokkantakká vált harezosok segélyezése czéljából alakíttatott, és mint magán alapítvány az akkor fennállott udvari haditanács igazgatására bízatott. Ezen alap jelenleg, az 1868-ki zárszámla nyomán, mint a fennemlitett csatolmány­ból látható, következő tőkéből áll: 135.38a frt. és 33B/s krajczárral váltóban, 622.488 „ „ 295/8 „ pengőben és 339.121 „ „ 98 „ osztrák értékű kötvényekben 80.058 frt. 765/10 krajezár évi kamat-jövedelemmel. Ezen kötvények az általános katonai-letéteményi igazgatásnál vannak letéte- ményezve. A közös hadügyministerium a szóban álló alapot az e czélra különösen fennálló egyleti-igazgatóság közbenjárásával kezeli, és sem az alapítványi jövedelmek felhasz­nálása, sem a nagyobbrészt zálogbiztositék ellen magányosoknak kikölcsönözött tőkék gyümölezözése a katonai igazgatás kincstári pénzeivel való kezelésére befolyást nem gyakorol. Ezen alapítványi pénzeknek az általános katonai pénztárnál időről időre számba jövő egyes tételei csak mintidegen pénzek kezeltetnek, azért is a herczeg Schwarzenberg- rokkant egyleti alap jövedelmei a katonai költségvetésbe fel nem vehetők, és alkot­mányos tárgyalás alá bocsáttatni nem alkalmasak. e) A kissebb rokkant-alapok. Ezek 1821 -ki május 1-től külön jönnek számadásba, és általában bizonyos kitű­zött czélokra szentelt alapítványokból állanak. Részletesen a 17-ik századból származó alapítványi oklevelek tartalma szerint 7 csoportot képeznek, úgymint: 1) A pót léki és jár u léki alap, melynek rendeltetése ilyféle élvezmé- nyeket vagy általában, vagy jelesen a Bécsi, Prágai, Nagy-Szombati és Lembergi rokkant- házak számára nyújtani. 2) A magány segélyezési pénztári alap, szinte felosztva a Prágai, Nagy-Szombati és Bécsi rokkant házak részére. 3) A országos rokkant ellátási alap. elosztályozva mint Csehországi, Alsó- és Felső-Austriai. Erdélyi. Belső-Austriai, Morvaországi, Sleziai és Galicziai rok­kantellátási alap. 4) Szegény özvegyek és árvák segélyezési alapja. 5) Vak-éssiketnéma katonagyermekek és árva házi növendékek alapja. 6) Ajtatos és papi czélokra szánt a lap (jelesen a rokkantházak kápolnái­ban olvasandó misékre). 7) Alap vegyes czélokra. A mint már az elősorolt alapok czimeiból látható, azoknak nem czéljok. jövedel­meikből a katonai költségvetés bármely szükségletét fedezni. Azok tökei mint kamatai

Next

/
Thumbnails
Contents