Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)

Előadás

0

'll

kizárólag azon idegen pénzekhez tartoznak, melyek igazgatása az alapítványi oklevelek értelmében a hadügyministeriumra van ugyan bizva, melyek azomban a katonai szükséglet kezelésére befolyást nem gyakorolnak.

A l'ennemlitett 7 alap 480 külön alapítványból áll, és jelenleg következő tökét képez, úgymint:

105.374 írt. 51 krujczárt váltópénzben,

3 034.333 „58 „ pengő pénzben és

1.633.992 „ 32 „ osztrák értékben,

mely kötvényekben és más értékpapírokban 224.739 frt. és 32 kr. o. é. évi kamatot jövedelmez mely rendeltetéséhez képest a katonai előirányzatba nem vétethetett fel.

<!) Általános határörvidéki vagyon alap.

Ezen alap azon egyes határőri alapok összesítéséből származott, mely utóbbiak bérjövedékekből, hagyományokból és háromlandóságokból s. a. t. keletkeztek.

Fenn áll 1803 óta, és a határőrvidék tulajdonát képezi. Czélja, jövedelmeiből oly kiadásokra nyújtani járulékokat, melyek a határőrvidéken tett egyes mivelési ágak javításából erednek természetüknél fogva, azonban a katonai költségvetésbe fel nem vehetők. Ilyenek például a bor- és gyiimölcs-mivelés és marhatenyésztés emelésére adandó járulékok.

Ezen általános határőri vagyon alapban a következő alapítványok is vannak foglalva, melyek avval közös számadás alá esnek, azonban bizonyos czélokra szentelvék, és melyek jövedelmei csak ezen czélokra fordíthatók, úgymint:

1) Lovag Gaupp Károly őrnagy alapítványa, az összes határőrvidék szorgalmas családatyáinak segélyezésére;

2) Berlinenkarnpfi Rodic Dániel főhadnagy alapítványa, az alapitó atyafiságából származó fiúnak nyújtandó ösztön díjra;

3) Andre de Gvosdenchevich őrnagy alapítványa az alapitó rokonai- és ezek utódainak vagy a nyolcz liorvát határőr-ezredben szolgáló és gorög nem egyesült hitvallás szegény tisztek és határőrök gyermekeinek adandó ösztön dijakra;

4j Kinem puhatolható hitelezők frauczia követelései.

A frauczia kormány 1815-iki November 20-ról kelt párisi békeszerződés és az 1818-iki april 25-én kötött megváltási-egyezés nyomán utolványozott hátralék-illetékeket oly katouai egyének számára, kik az illír királyság alkotásánál a frauczia hadseregbe besoroztattak, annak visszafoglalásánál pedig ismét a közös hadseregbe léptek.

Miután sok ezen illetékre jogosult egyén tartózkodási helye ismeretlen volt, és hátralevő illetmények kinem fizettethettek, 1823-ban ezen felnemvett pénzeknek a hadi pénztárból az akkor fennállott zágrábi Judicium delegatum militare-hoz törvényes eljárás miatti átszolgáltalása elrendeltetett.

Ezen katonai bírósági letétemén) 1848-ig kizárólag magánjavakra betáblázott többféle kölcsönökre adatott ki 6 százaléki kamat mellett. Közben a töke mely államkötvények megvásárlása által gyümölcsözővé tétetni, és annak idejében az átalános rokkant alap és az átalános határörvidéki vagyon alap közt elosztatni tog, 1864-ben 21.120 frt. 21 pengő krra rúgott.

Az általános határőri vagyonalap, az említett 4 külön czélokra szánt alapítványokkal 1.802.922 frt. 12*/g krnyi pengő— és 965.752 Irt. 23 kinyi osztrák értékű tökéből áll kötvényekben, évenkint 127.317 frt. 88 krnyi kamat jövedelemmel.

e) Határöri nevelési és képződési alap.

Ezen alap a jelen czim alatt 1826. óta áll fenn, azonban már 1791-ben vette eredetét, midőn a kamarai kincstár részéről, az illiriai nemzet számára Bellovárott, Mitro- viczon és Károly városban felállítandó iskolák (katonai növeldék) javadalmazására 1791 -ík május 1-jétöl az illiriai udvari kancelláriának évenkint 3.000 frt. volt beszolgáltatandó.

2