Evangélikus gimnázium és előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1939

6

belevetni a homályba: „Kincseket termő gyümölcsei a szerelem érzéki része ? ... e fának a titkát nem szabad tudni ? Tán Tünde Csongort magához akarja vonni Tündérországba, de Csongor szerelme hatalmas gyűlölője üldözéseitől földivé válik és elveszti eszményi tartalmát ?“ Minderre hasztalan keresünk Bayer szerint választ, — pedig kérdéseiben már benne van a felelet, csak Bayer nem volt biztos benne, mert dramaturgiai szempontok zavarják meg éleslátását. Ezért azután Ledér a „megszemélyesített bűn" beleszö\ése a drámába szemében ,,a darab leggyöngébb, legfeleslegesebb része s alig egyébrevaló, mint, hogy Balgával egy mulatságos jelenetet tegyen lehetségessé“.

Bayer a mű alapeszméjéről vallott önálló nézetével haladt túl jóval Gyulain és Beöthyn. Szerinte ugyanis a bölcselkedővé vált Csongor nyilatkozata („Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen tündér, csalfa cél") hoz legközelebb bennünket a dráma célzatához : „Tehát Csongor az elérhetetlen eszményekért hasztalan fáradó ember volna ? De akkor mit jelent — kérdi Bayer — a dráma végén a tündérfa ellenében kiemelkedő tündérpalota és a hulladozó aranyalmák? „Az elért célt, midőn a megért gyümölcs önmagától hull le — vagy megsemmisülését az eszményi törekvésnek ?“ Bayer sok finom megérzése után végül is erre a paradoxonnak látszó megállapításra jut: „A mese az eszményi szerelem dicső tése marad, de amelynek nyomán ott fakad az érzéki szerelem egész hevével." A megérzés kitűnő, csak Bayer még ne n tudta igazolni.

De jött ezután Ady nemzedéke, amelyben sokkal nagvobb fogékonyság élt a diszharmonikus költői szépségek iránt. Ez a nemzedék ösztönös őskeresésében a „tépett" lelkű Vörösmar- tyban találta meg legnagyobb lelkirokonát.* Magát Adyt is, a nemzedék vezéregyéniségét, élénk vonzalom fűzte Vörösmarty- hoz és bizonyára nem véletlen, hogy legnagyobb szimbolista költőnknek éppen a Csongor és Tünde tartozott kcd.es olvasmányai közé.

A dráma értelmezésébe azonban nem az idős költő, hanem az új nemzedéknek egy másik, akkor még fiatal költő*) Kanok »ténynek szimbolikus kifejeződése a rövid életű Vörösmirty- akadémia megalakulása is, amelyet a Nyugat körül csoportosult Írók és költők alapítottak 1918 novemberében: elnöke Ady Endre volt.