Evangélikus gimnázium és előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1939

12

ég felé viszen" — mondja Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című költeményében, ahol ez a sajátságos dualizmus bizarr módon a könyvek szemléletében is visszatükröződik( mint az anyag és a szellem ellentéte, A drámában megnyilvánuló világnézeti kettősség is ilyen természetű : csak össze kell kapcsolni Vörösmarty dualisztikus emberfogalmával az égi-földi kettősség jegyében, hogy átfogó szempontot nyerjünk a Csongor és Tünde szimbolikus értelmezéséhez.

Van Vörösmartynak egy levele, mely ennek az égi-földi kettősségnek szubjektív oldalára is fényt vethet; a költő életének fény-árnyékszerűen váltakozó hangulatairól ír benne Fábián Gábornak 1827. februárjában. (Gyulai szerint ez volt Vörösmarty „legküzdelmesebb éve“) : „Az én muzsácskám nem igen pengeti a lantot, meghúzza magát a kályha megett téli bundájában, s a drága időt vagy elkáromkodja, vagy ásítoz, mint a nyárban legyetfogó kutya. Ki fene szeressen egy ilyen kölletlen teremtést ? De mégis szeretnem kell őtet; mert mikor a mészáros leüti a marhát, azt mondja mentségül: miért nem lett püspökké ! — S mit mond a sors mikor engem ínségekkel pofo'? Fél füllel hallottam, de tudom, hogy kapát emlegetett, talán csak a mellett kell vala maradnom. M’t gondolsz, Gábor, micsoda paraszt ember lett volna belőlem ? Ha a helyett, hogy a földön is angyal után jártam, a legközelebbi kék kötényhez szegődtem volna; a helyett, hogy fejemet rövid s hosszú szótagokon törtem, a fonóban minden főtörés nélkül mesélgettem vagy csáli-hajszot ordítoztam volna, talán most itt a Duna mellett csibéket árulnék, s jó sorra verném részeg fővel szurtos feleségemet, még a szentet is leütném lábáról, ha előmbe jönne. De ez magam előtt is igen sanyarú kép: Jobb így, mint van ; csak az esik sajnosán, hogy mikor kedves fel- hőntúli világomban örömest repdesnék, megkordul a gyomor, s ily nyomós kérdést tesz boldogtalan előlátással: Mit eszünk esztendőre, Marti? Akkor nincs az a tag, ami merőn állna bennem noha különben elég férfiú vagyok. Azonban elég ezen a húron, most más nótát kezdjünk. Meg lehet, hogy holnap egészen mást írtam volna; de tudod, mit mondott Pilátus, én sem változtatok.“

Ahogyan Vörösmarty ekkor rossz óráiban magát parasztnak elképzelte, pontosan úgy alkotja meg később Balga alakját: „Szomja, éhe, mondhatatlan“ s már első nap verni kezd1 feleségét; maga az Árki név is — Balga igazi neve — a Marti