Gimnáziumi előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1936
A modern nevelés eszközei. I. „Minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és szerencsénk legmélyebb sarkalatja: a kiművelt emberfő“ mondja Széchenyi. Minden időben legfontosabb problémák közé tartozott a nevelés kérdése, de talán még soha olyan közelről nem érintette az embereket, mint ma. Az ifjúságnak különböző életpályákon való elhelyezkedése nagyon megnehezült. — Sok az eszkimó, kevés a fóka. — A sok emberanyagból minden intézmény a maga számára legjobban megfelelőt, abban a szakmában a legtökéletesebbet igyekszik kiválasztani. Ha mindenütt a legjobban megfelelőt, a legkiválóbbat keresik, akkor kell, hogy mindenki arra a pályára menjen, amely hajlamának, képességeinek legjobban megfelel, amely pályán a legtökéletesebb munkát tudja majd végezni. Így kerül a modern nevelési problémák középpontjába a pálya- választás kérdése. A pályaválasztási tanácsadás legfontosabb feltétele az ifjú megismerése. A szülőnek és nevelőnek igyekeznie kell gyermekét megismerni, hogy amikor a pályaválasztás ideje elérkezik, elfogulatlanul helyes tanácsot tudjon adni a rábizottnak. Mert hiszen helyesen választott pályán működő ember a társadalomnak hasznára, a rosszul választott pályán működő ember a társadalomnak rendszerint kárára van. A nevelőnek tehát a nevelés főcélja mellett (harmonikusan fejlett egyéniség) a nevelés mellékcélját (a helyes pályaválasztást) is figyelembe kell vennie. A gyermek megismerésében a lélektan jön a neveléstan segítségére. Szükséges, hogy a nevelő jó pszichológus legyen. A mai kor követelményeinek megfelelően csak az tudja helyesen nevelni növendékeit, aki a modern pszichológia módszereit ismeri. A modern pszichológia módszerei: a megfigyelés és kísérlet. A helyes megismerés utjai közül foglalkozzunk először a kísérletezéssel, mint a modern pedagógia főtámaszával. A kísérletek tulajdonképen képességvizsgálatok. A különböző képességek adják az egész egyéniség képét. Ilyen képességek, melyeket próbák (tesztek) segítségével vizsgálunk : a rajzkészség, a figyelem, általános intelligencia, szuggesztibilitás stb. A tesztek pszichikus szimptomák, értékük attól függ, vájjon egyértelműig, kizárólag és bizonyossággal fel tudják-e deríteni valamely jól körülirt lélektani képesség meglétét és fokát. Kétféle tesztet ismerünk: teljesitménytesztet és képességtesztet. Vizsgáljuk meg, milyen állást foglalhat a józan pedagógus a tesztekkel szemben. Vannak a tesztmódszernek elvakult hívei és vannak tudatlan bírálói. Mindkettő egyformán távoláll az igazságtól és a tesztek helyes értékelésétől. A bírálók rendszerint azért nyilatkoznak lekicsinylőig a tesztekről, mert nem ismerik gyakorlatból a tesztmódszert. Mi-
