Gimnáziumi előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1936
vei a tesztek mesterségesen előállított pszichikus szimptómák, a kritika kérdése először arra irányul, van-e a teszteknek szimptomatikus értékük, másodsorban mekkora a diagnosztikus és prognosztikus értékük. A tesztek főbb hibái a következő pontokban foglalhatók össze: 1) A tesztek nem ismerik a spontaneitást. A teszt megoldások ugyanis mesterséges reakciókat kiváltó próbák, melyekre választ várunk, s nem szabad és független megnyilvánulást. Nem adnak továbbá képet a személyiség erkölcsi, karakterológiai sajátságáról sem. 2) Hibájuk a teszteknek bármilyen nagy számban vizsgáljuk is őket, soha nem érik el a fizikai kísérletek elvontságát. Fő oka ennek az, hogy a teszteknél nagy szerepet játszik a vizsgált személy munkaakarata. 3) A tesztek gyakran csak a laboratóriumi embert vizsgálják. A tesztmódszer védelmére is sorolhatunk fel számtalan érvet, itt csak a tesztek gyakorlati értékességére akarunk rámutatni. Olyan helyeken, üzemekben, hol a képesség egyedüli fokmérője a gyakorlati siker, az idevonatkozó irodalom tanulsága szerint a tesztek diagnózisai, sőt gyakran prognózisai háromnegyedrészben beváltak. Azért alkalmaznak nagy üzemek nagyobb országokban pszichológusokat, hogy azok valamely hivatásra pályázók tömegéből az alkalmasakat kiválasszák. A pálya- választási tanácsadók is ilyen kiválasztó képességvizsgáló tesztekkel dolgoznak. A jellemismerés és általában a lelki mozzanatok kit'ejzésének módszeres, tudományos megismerésére vonatkoznak a teljes személyiség vizsgálatok. Ezeknél a vizsgálatoknál tekintetbe vesszük: 1) a constitu- ciós testalkatot, 2) a lelkifejlődést, 3) a karakterológiai és személyi típust, 4) a vérmérsékletet, 5) a tisztán személyiségi képességeket és tehetségeket. Ezek a vizsgálatok segítik leginkább nevelőt a munkájában. A kísérletezésen kívül, melynek segítségével a gyermek képességeit ismerjük meg, feltétlenül szükségünk van a pszichológia másik módszerére a megfigyelésre is. Jó nevelő minél több időt igyekszik neveltjével eltölteni, megfigyeli őt munka közben, játék közben, ha lehet még otthon is. Ennél a megfigyelésnél nagyon fontos, hogy észrevétlen legyen. Különösen játék közben árulja el gyermek öntudatlanul jellemét. Ez a kis izelitő a modern pedagógia kérdéseiből rámutat arra, hogy milyen nagy munkát kell végezni egy hivatása magaslatán álló pedagógusnak, milyen sokirányú a munkaköre, amelynek a tanítás csak egy része. o# •o
