Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)
Tartalomjegyzék
2. Tudnivalók az egyes fejezetekhez A. AZ ADATGYÜJTÖHÁLÓZAT 1. Az Adatgyűjtőhálózat című fejezetben a törzshálózat állomásainak jegyzéke található. A talajvízkutak neve - éppúgy, mint a vízmércéké is — megegyezik annak a helységnek a nevével, amelynek területén vannak. Ha a kutak létesítése óta a helységnév megváltozott, a kutak nevét nem módosítottuk, de mellette zárójelben feltüntettük annak a helységnek a nevét, amelynek a területéhez a tárgyévben tartoztak. A talajvízkutak jegyzékében éppúgy, mint a vízmércék jegyzékében is - a törzshálózati kutak adatai szerepelnek. A mélyfúrású kutak jegyzékében külön csoportba soroltuk a rétegvíz- és a karsztkutakat. A források jegyzékében azoknak a forrásoknak a főbb adatai vannak, amelyeknek vízhozamát az igazgatóságok a tárgyévben rendszeresen mérték. Úgyszintén az igazgatóságok mérték a mélyfúrású kutak vízszintjét is. 2. A vízmércék, valamint a talajvízkutak törzsadatainak változásáról az A.2. fejezet tájékoztat. B. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 1. A hidrometeorológiai jellemzők fejezete a havi és az évi csapadékmennyiségeket, a hótakaró vastagságát és vízegyenértékét, valamint a szabad vízfelszín párolgását tartalmazza. 2. A mérési és az észlelési adatok alapján jellemezzük a vízfolyások vízjárását, a felszín alatti vizek szintjének alakulását, a vízfolyások jégviszonyait, a gázlókat, közöljük a belvízi elöntések és a belvízszivattyúzások összefoglaló adatait. 3. A felszíni vizek jellemzői címú fejezetben a vízmércéket a folyásiránynak megfelelő rendben, vízfolyásonként egymást követően tüntettük fel oly módon, hogy a föfolyók (a Duna és a Tisza) mércéit az elsőrendű, ezeket pedig a másodrendű mellékvízfolyások mércéi követik vízfolyásonként csoportosítva, folyásirány szerinti sorban. A napi vízállások táblázata a reggelenként mért vízállásokat tartalmazza. Azokat a vízállásokat, amelyeknek mérésekor a víz felszínét részben, vagy egészen jég borította, külön megjelöltük. A vízfolyások vízjárásának jellemzésére összehasonlításul közöljük egy többéves időszak, lehetőleg egy átlagos vízjárású évtized és a közelmúlt időszak havi és évi jellemző vízállásait és az eddig észlelt szélsőséges vízállásokat. Hosszabb időszak vízállásainak összehasonlításakor azonban figyelembe kell venni a vizsgált vízfolyásszakaszon esetleg bekövetkezett mederváltozásokat. Egyes vízmércék nullapontjának magassága az idők folyamán megváltozott. A változásokról a Vízrajzi Évkönyv kötetei tájékoztatnak. Az Évkönyvben összehasonlításul közölt régebbi vízállások minden esetben a tárgyévi nullapontokra vonatkoznak. A törzshálózati vízmércéken mért, de az Évkönyvben nem közölt vízállások a Vízrajzi Intézet adattárában, az egyéb vízmércék vízállásai a területileg illetékes igazgatóságok adattárában találhatók. A napi vízhozamok táblázatában levő adatok napi középvízhozamok. A jeges időszakokra vonatkozó adatokat a vízállások táblázatában használt jelekkel jelöltük. A napi adatok alatt külön csoportosítottuk a tárgyévi és az összehasonlításul vett időszak havi és évi jellemző adatait és feltüntettük a szélső értékeket is. Néhány vízhozamgörbét újabb mérési adatok ismeretében, több adatra támaszkodva módosítottunk, de ezt a módosítást a megelőző évekre vonatkozólag nem végeztük el. A kétváltozós vízhozamgörbék tetőző vízállások idején lefolyt vízhozamokra vonatkoznak. Egyes vízmérceszelvények esetében - például a Tiszának és rendszerének duzzasztókkal, mellékvízfolyásokkal befolyásolt szakaszán - a vízhozamot a vízfelszín esése is számottevő mértékben befolyásolja. Ilyen szelvények vízhozammérési eredményei alapján a vízhozam, a vízállás és a vízfelszínesés közötti összefüggést határoztuk meg és ezt alkalmazva számítottuk ki a napi középvízhozamokat. A számításkor a vízállás (h cm), a permanens állandó vízmozgáshoz tartozó vízszínesés ( I0 cm/km) és az ugyanilyen állapotban lefolyó vízhozam (Qo m3/s) összetartozó értékeit tartalmazó táblázatból kiolvastuk az adott vízálláshoz tartozó I0 és Q0 értéket, majd a táblázatnál feltüntetett segédmérce egyidejű vízállásadatainak ismeretében meghatároztuk a két mérce közötti szakaszon adott időpontban valóban érvényesülő vízszínesést (I cm/km). Ezeknek az adatoknak az alapján aQ = QcW(I/I0) összefüggésből kiszámítottuk a vizsgált szelvényen áthaladó vízhozamot (Q m3/s).-19-
