Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)
Tartalomjegyzék
A Tisza szegedi vízhozamainak meghatározáskor a Maros hatásának figyelembevétele céljából a mindszenti vízállásokon kívül a makói vízállásokat is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően az I0 értékét a segédtáblázatból a szegedi és a makói vízállások alapján kell meghatározni. Azoknak a szelvényeknek a vízhozamát, amelyekre vonatkozólag három- vagy többváltozós összefüggést közlünk, csak a másik két (illetőleg három) változót együttesen figyelembe véve lehet meghatározni (egyik változót sem szabad kihagyni a számításokból). Jellemző vízhőmérsékleti adatait azoknak a vízmércéknek közöljük, amelyek a vízhőmérséklet alakulása szempontjából hosszabb folyószakaszokat jellemeznek. A mérési mélység a vízfelszín alatti 20-40 cm. Egyes vízfolyások, illetőleg vízfolyásszakaszok — például a Sió, a tiszai vízrendszer egyes szakaszainak - hidrológiai jellemzőit (vízállását, vízhozamát stb.) különböző emberi beavatkozások - például a duzzasztóművek kezelése, vízeresztések, vízbevezetések-befolyásolják. A beavatkozások mértéke az idő függvényében változik, a hatásuk a vízállástól függően különböző hosszúságú vízfolyásszakaszokat érint. Ezeknek a hatásoknak időbeli és térbeli kiterjedése csak a mérési adatok részletes vizsgálata alapján határozható meg. A hordalékmozgás jellemzői — mind a tárgyéviek, mind pedig a többéviek — a mérési adatokból kiszámított értékek. Szélsőségként az eddigi, valamint a tárgyévi legnagyobb vízhozamoknak megfelelő, továbbá az eddigi és a tárgyévi legnagyobb mért értékeket tüntettük fel. A lebegtetett hordalék töménységének meghatározása céljából a vízmintákat a mérési szelvény 7-9 függélyé- ből veszik. A függésenként 10, egyenletesen elosztott pontból vett egy-egy liternyi mintát összeöntik és az így összeöntött minta alapján határozzák meg a függély közepes töménységét. A szélső értékeket a hordalékmozgást jellemző mennyiségek közötti összefüggések extrapolálásával határoztuk meg, ezért ezeket csak közelítő értékeknek lehet tekinteni. 4. A felszín alatti vizek jellemzőit tartalmazó fejezetet kiegészítettük a fontosabb mélyfúrású kutak (rétegvíz- és karsztkutak) vízszintjeivel és néhány rétegvízkút vízszintgörbéjével. A források Balti tenger feletti magassága egyes esetekben a térképről leolvasott, más esetekben pedig méréssel meghatározott érték. Az adatgyüjtőhálózat térképei a meteorológiai állomásokat, a törzshálózati vizmércéket, a kutakat és a forrásokat, valamint a Központi Meteorológiai Intézet állomásait ábrázolják.-20-
