Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)

Tartalomjegyzék

A központi vízrajzi adattár részlete A dunai vízmércék 1895. 01. 01-én megnyitott törzs­könyvének címlapja gü adat kezelését, gyors szolgáltatását. Az adattárak igénylés esetén az adatokat meghatározott szempon­tok szerint válogatják, csoportosítják, értékelik. Az adattárak útján való adatközlés megkönnyíté­sére már az 1830-as években nem csak meghatároz­ták, összegyűjtötték, hanem rendezték, rendszerezték és meghatározták havi közép- és szélső értékeiket, annak ellenére, hogy akkor még nem volt az egész országra kiterjedő tevékenységi területű, egységes vízrajzi szolgálat. Példaként csak a Tisza szegedi víz­mércéjén az 1835-ben észlelt vízállások évi összesítő táblázatának részletét mutatjuk be. Ugyancsak gondos munka eredményei a vízmér­céknek a múlt századból származó törzskönyvei is. Nem csupán tartalmukat, külső alakjukat tekintve is értékes műszaki történeti emlékek. Mintaként csupán a budapesti, valamint a paksi vízmérce múlt század­ban készült törzskönyvében levő rajzának részletét és a dunai vízmércék múlt században megnyitott törzs­könyvének cimlapját közöljük. 2. A felszín alatti vizek adatainak közreadása a. Adatközlés térképeken A felszín alatti vizekre vonatkozó adatok térképi közlését illetően a múlt század második feléről van­nak ismereteink. Szabó József és Zsigmondy Vilmos szerkesztett térképet és földtani szelvényt vízmű ter­vezésének céljára. 1886-ban jelent meg Chyzer Kor­nél Magyarország gyógyhelyei és ásványvizeinek térképe című munkája, amely részletességét és pon­tosságát tekintve abban az időben világviszonylatban szinte egyedülálló volt. 1908-ban jelenik meg Szontagh Tamásnak A Ma­gyar Korona Országai területén levő városi vízveze­tékek, artézi és fúrt kutak átnézeti térképe című mun­kája (méretaránya 1:900 000). A Tóth Gyula által szerkesztett, Magyarország vizei című, a századfor­dulón megjelent térkép Magyarország ivásra ajánlha­tó felszíni vizeit, valamint megfelelő vízminőségű kútjait tünteti fel. A Schmidt Eligius Róbert által szer­kesztett Vízföldtani Atlasz 1961-ben jelent meg (mé­retaránya 1:1000 000). Jól áttekinthetően szemlélteti az ország vízbeszerzés szempontjából legfontosabb földtani adatait. A Magyarország mélyfúrású tótjai­nak katasztere cimü, Urbancsek János által szerkesz­tett kiadványsorozat első két kötete 1962-ben, tizedik kötete 1981-ben jelent meg. Térképei, ábrái értékes-XVI-

Next

/
Thumbnails
Contents