Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)
Tartalomjegyzék
szemléltetői a Magyarországon létesített mélyfúrású kutak jellemző adatainak. A Magyar Állami Földtani Intézet a felszín alatti vizek hidraulikai és hidrogeológiai jellemzőit feltüntető térképeket szerkesztett. A talajvízszint alakulásáról a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. térképen is tájékoztatja az érdekelteket. A térkép 1959 óta kezdetben havonként, később negyedévenként, az utóbbi években évenként jelent meg. 1995. évi kiadásának egy példányát ebben a kötetben mutatjuk be. A Dunántúli-középhegység karsztvízszintjeinek változását szemléltető, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. által kiadott térkép évenként jelenik meg. b. Adatközlés a Vízrajzi Évkönyvben A felszín alatti vizek adatait (a talajvízkutak, a rétegvíz- és a karsztkutak vízállásait, a források vízhozamait) a Vízrajzi Évl;önyv az 1934. évi kötetétől kezdődően rendszeresen közli, esetenként ábrákkal is szemléltetve az adatok időbeli, valamint a hely függvényében való változását. Az 1934. évi kötetben a talajvízszintek időbeli alakulását görbék szemléltetik, a talajvízkutak helyét térkép mutatja. A talajvizek jellemzőinek ez a grafikus közlése folytatódik az 1937. évi kötetig. Az 1938. évi kötet a grafikonokon és a térképeken kívül talaj víz- szintadatokat, valamint Magyarország földalatti vizeit ismertető jelentést is tartalmaz. Az Évkönyv 1939. évi kötetében 186 kút vízszint- adatai vannak és egyes kutak vízszintgörbéi is elősegítik a talajvizek szintjének alakulásáról való tájékozódást. A további években a kutak száma, amelyeknek vízszintadatai az egyes kötetekben megtalálhatók, fokozatosan növekedik; az 1944. évi kötet 288 kút vízszintadatait tartalmazza. Az 1945. évi kötetben a második világháború utáni Magyarország vizrajzi adatai vannak. Az erdélyi és a felvidéki területek el- csatolása és a harci cselekmények következtében az Évkönyvben csak 152 talajvízkút adatai találhatók. A következő évi kötetek is rendszeresen tartalmaznak talajvízszinteket, a talajvízszintek időbeli változását feltüntető ábrákat és talajvízkút-térképeket és növekedik a feltüntetett kutak száma is. Az 1971. évi kötetben a talajvízszintek országos területi alakulását térkép is szemlélteti, a forráshozamok és a karsztvízszintek évi változásáról táblázatok tájékoztatnak. A felszín alatti vizek vízellátási fontossága az évek folyamán egyre növekszik. Ennek megfelelően növeMélyfúrású kút műszaki—földtani szelvényének részlete kedik az Évkönyv köteteiben adatokkal közölt kutak száma, és 1981. óta a mélyebb víztartó rétegek vízszintjeit is tartalmazza az Évkönyv. Az 1994. évi kötetben 53 rétegvízkút, 39 karsztkút vízszintadatai, 10 mélyfúrású kút tárgyévi vízszintváltozását mutató görbéi, 19 forrás vízhozamadatai és két forrás vízhozamváltozási görbéi vannak. c. Adatközlés adatgyűjteményekben, tanulmányokban A felszín alatti vizek adatai Magyarországon először adatgyűjtemények alakjában jelentek meg. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos könyvek, kiadványok (Georg Wernher, Oláh Miklós, Schuszter János stb. munkái), amellett, hogy szöveges leírásokat is tartalmaznak, főképpen adatok összefoglalásai. Boleman Istvánnak a magyarországi ásvány- és gyógyvízelőfordulásokat ismertető könyve a múlt század végén jelent meg, az ország artézi kútjainak kataszterét ugyancsak a múlt század végén Halaváts Gyula állította össze. A kutak adatait megyénként csoportosította. Urbancsek Jánosnak az 1963—1981 időszakban XVII-
