Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)
Tartalomjegyzék
feladatok megoldásakor esetenként kell mérlegelni. Itt csak a csapadékos és az aszályos évek előfordulásának lehetőségeire hívjuk fel a figyelmet. Az aszályos évek kártételei ellen többek között a vízzel való célszerű gazdálkodással, valamint a megfelelő teljesítőképességű öntözőrendszerek kiépítésével kell védekezni. A csapadékos években fokozottabb mértékben áll fenn az árvizek, a belvizek veszélye. Ellenük a védelmi rendszerek megfelelő mértékű kiépítésével, a védekezést lehetővé tevő szervezet fenntartásával és bevetésével tudunk csak eredményesen védekezni. Ennek a szervezetnek katonai fegyelmezettségünek, bármikor használhatónak, megfelelő felszereltségű- nek, begyakorlottságúnak és olyan méretűnek kell lennie, hogy hosszabb folyószakaszok, nagyobb területek árvizek és belvizek elleni védelmét biztosíthassa. Az árvizes, a belvizes, valamint az aszályos évekre számos példa említhető a magyar vízgazdálkodásnak az utóbbi egy—két évszázadából is (például az 1879., az 1954., az 1965. évi árvíz, az 1942. évi belvizek, a néhány évvel ezelőtti aszályok stb.). Az aszályos, valamint a csapadékos (árvizes, belvizes) évek bár nem pontos, csak közelítő periodicitással fordulnak elő. Ismeretes a mintegy 33 éves, a 16 éves stb. periódus. Ezeknek hosszától a természeti folyamatok esetenként eltérnek, a szélsőséges évek azonban várhatóan a jövőben is előfordulnak majd. Megfelelő előkészületekkel azonban jelentős anyagi károk, esetenként emberéletek elvesztése kerülhető el. d. JÉGVISZONYOK A magyarországi vízfolyások, a Balaton és a Velencei-tó 1994—1995. évi télen észlelt jégviszonyairól a B.3. fejezet f. jelű ábrája tájékoztat. Az 1994-1995. évi télen a dunai vízmérceállomásokról csak viszonylag kevés jeget jelentettek, csupán január közepén észleltek mintegy egy héten át a magyar szakasz egyes mércéinél zajló jeget. Hasonlóképpen alakultak a Rába jégviszonyai is. Szentgotthárdnál csak január néhány napján volt zajló jég, Körmendnél januárban tíz napon állt a jég, majd csak parti jeget észleltek, Sárvárnál csak egy napig volt a part mentén jég, az alatta levő Rába-szakasz egész télen át jégmentes volt. Az Ipoly on Nógrádszakálnál már 1994 decemberében megjelent ajég, december harmadikén és negyedikén álló jég borította a nógrádszakáli szakaszt, majd a hónap folyamán két napon át zajlott a jég és több napon parti jeget észleltek ezen a szakaszon. 1995 januáijában néhány nap kivételével be volt fagyva a nógrádszakáli rész, februárban pedig két napig parti jég volt ezen a szakaszon. Balassagyarmatnál 1994 decemberében csak két napig volt az Ipoly partjánál jég, 1995 januárjának második felében pedig több napon át fedte jégtakaró az Ipolyt. Vámosmikolánál és Ipolytölgyesnél 1994 decemberében nem volt jég az Ipolyon, 1995 januárjában több napon át összefüggő jég volt a folyón. Az álló jegü időszakot mozgó jegü napok előzték meg és követték. A Zalán az 1994—1995. évi télen nem volt jég. A Balatonon 1994 novemberében és decemberében nem volt jég, 1995 januárjának legnagyobb részén összefüggő jégtakaró volt a tavon, amely a hónap utolsó napjaiban elolvadt és februárban csak néhány napon át észleltek parti jeget egyes vízmérceállomásokon. A Velencei-tavon Agárdnál 1994. novemberében, decemberében nem volt jég, 1995. januárjának legnagyobb részén, valamint febmár első hetében jég borította a tavat. A Sión 1994 novemberében és decemberében, hasonlóképpen mint a Balatonon és a Velencei-tavon nem volt jég, 1995 januárjának közepén Simontomyánál zajlott a jég, Szekszárd-Palánk állomásnál pedig januárban tíz napon át összefüggő jégborítás volt a folyón. A Dráva magyar, illetőleg országhatárt alkotó szakaszán 1994—1995 telén nem volt jég és ugyancsak jégmentes volt a Mura letenyei, valamint murakeresztúri szakasza is. A Tisza felső szakaszán az 1994—1995. évek telén csak kevés jég volt. A Tokaj feletti részen novemberben és decemberben csak néhány napon át észleltek parti, valamint zajló jeget, január második felében azonban hosszabb szakaszokat mintegy tíz napon át borított jégréteg. Az álló jeges időszakokat jégzajlás előzte meg és követte. A Tokaj alatti szakasznak a jégjárása mérsékeltebb volt; 1994 novemberében és decemberében nem volt jég a folyó középső, valamint alsó szakaszán, 1995 januárjában azonban Tokaj alatt egyes szakaszokon néhány napon át álló jég volt a folyón. Az álló jeges időszakokat jégzajlás előzte meg és követte. A Szamoson 1994 utolsó két hónapjában csak néhány napon át észleltek jégzajlást. 1995 januárjában a jégzaj- lásos időszak hosszabb volt, mint a megelőző év decemberében, sőt Olcsvaapátinál hat napon át állt a jég. A jégborítottsági időszakot jégzajlásos időszak előzte meg és követte. A Bodrogon Felsőbereckinél és Sárospataknál 1994—1995. évek telén nem volt jég, a Sajón pedig csak S aj ópüspökinél észleltek 1995 januárjában csaknem egész hónapon át álló jeget. A folyó Sajószent- péter alatti szakaszának vízhőmérsékletét, illetőleg jégviszonyait a bevezetett szennyvizek számottevő mértékben befolyásolták. A Hernád vízmérceállomásai közül Gibártnál és Gesztelynél észleltek 1995 januáijában parti jeget, a hónap második felében pedig Gibártnál jég borította a folyót. A Zagyván Hatvannál a parti jég már 1994 decemberében megjelent, Jászteleknél pedig néhány napos zajlást követően január 18. és 25. között állt a jég a Zagyván. . A Hármas-Körös gyomai és szarvasi szakaszán már 1994 decemberében észleltek jégzajlást, Gyománál-97-
