Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)
Tartalomjegyzék
1995. január 15. és 25., Szarvasnál január 14. és 26. Kunszentmártonnál pedig január 24. és 26. között volt álló jég a Hármas-Körösön. A Maros makói szakaszán 1995 januárjának közepén kezdett zajlani ajég, majd a hónap második felében néhány napon át állt a jég a folyón. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy az 1994- 1995. évi télen a magyarországi folyókon, a Balatonon és a Velencei-tavon az átlagosnál rövidebb volt a jeges időszak. e. HORDALÉKVISZONYOK A magyarországi nagyobb vízfolyások hordalékviszonyainak 1995. évi alakulásáról a hordalékmérések adatai alapján a B.3. jelű fejezet g. jelű táblázata tájékoztat. 1995-ben 22 állomáson mérték a lebegtetett hordalék mozgásának jellemzőit, a mérések számának két szélső értéke 2 (a Fehér-Körösön Gyulánál és a Sebes- Körösön Körösszakálnál) és 17 (a Tiszán Szolnoknál) volt. A magyarországi vízfolyások 1995. évi lebegtetett hordalékszállítása az előző évekhez hasonlóan mérsékelt volt; az 1995. évi töménységek sehol sem érték el az eddig mért legnagyobb töménységeket, sőt azoktól messze elmaradtak, az 1995. évi közepes töménységek azonban egyes szelvényekben (például a Duna hordalékmérési szelvényeiben, a Tiszán Tivadarnál, Szegednél) meghaladták az 1961—1970. években mért adatok alapján meghatározott középtöménységeket. Mind a középtöménységek, mind pedig a legnagyobb vízhozamoknak megfelelő töménységek a hordaléktöménységek és a vízhozamok összefüggéséből meghatározott értékek. Ezeket a kapcsolatokat azonban, minthogy a lebegtetett hordalék töménysége a vízállás változásának irányától is függ (az áradó ágban rendszerint nagyobb a töménység, mint az apadóban), további mérések adatai alapján pontosítani kell. A hordaléktöménységnek 1955-ben mért legnagyobb értéke 231 g/mJ, az eddig mért legnagyobb értéke pedig 6110 g/nr volt. A magyarországi vízfolyások egyes szakaszaikon időnként jelentős mennyiségű görgetett hordalékot is szállítanak. Ezeknek hozamait azonban a mérések mérsékelt megbízhatósága miatt az Évkönyvben nem közöljük. f. GÁZLÓ VISZONYOK A Duna 1995. évi gázlóviszonyairól a B.3. fejezet h. jelű ábrája tájékoztat. Az 1995. évben mind a Szap és Budapest, mind pedig a Budapest és Mohács közötti szakaszon jelentősebb hajózási nehézségeket okozó gázlók januárban, valamint augusztusban és az október-december időszakban voltak. A Budapest és Szap közötti szakaszon januárban és egy napig márciusban, augusztusban, továbbá szeptember végétől december második harmadáig voltak hosszabb időszakokon át Vízügyi Igazgatóság A gravitációsan elvezetett vízmennyiség millió m3 A belvízi szivattyúk által átemelt vízmennyiség miliő m3 Északdunántúli X 26,7 Középdunavölgyi 73,0 2,6 Alsódunavölgyi 388,5 30,7 Középdunántúli 0 1,5 Déldunántúli X 3,5 Nyugatdunántúli X 22,7 Felsőtiszavidéki 185,7 9,0 Tiszántúli 108,8 18,1 Északmagyarországi 3,0 6,3 Középtiszavidéki 20,5 26,0 Alsótiszavidéki 7,2 5,3 Körösvidéki 60,7 7,9 Összesen 847,4 160,3 X = adathiány gázlók, október végén és november elején 15 dm-nél kisebb mélységű folyószakaszok is voltak. A Dunacsúny és Szap közöti részen az üzemvízcsatomában a dunacsúny i mederelzárás és a bősi vízerőmű működése következtében nem volt gázló—a hajók az üzemvízcsatornában közlekednek — a Duna medrében a bevezetett kis vízhozamok és ezeknek következtében a kicsiny vízmélységek miatt nincs hajózás. A Szap és Budapest közötti szakaszon az 1995. évben mért legkisebb gázlómélység a 14 dm volt. A 25 dm-es vagy az annál sekélyebb gázlók tartóssága 1995-ben 120 nap volt. A Budapest és Mohács közötti Duna-szakaszon a gázlók ritkábban fordultak elő. Tartósságuk 71 nap, legkisebb mélységük 18 dm volt. A legsekélyebb gázlók október második felében és november elején, valamint decemberben fordultak elő. A Duna magyar szakaszán gyakorta elforduló gázlók nagyon megnehezítik a gazdaságos víziszállítás lehetőségeinek kihasználását. g. BELVÍZVISZONYOK Magyarország területére az 1995. évben a sokévi átlagnál több csapadék hullott, az éven belüli csapadékeloszlás nem volt egyenletes. Ajúnius, a szeptember és a december hónap az átlagosnál csapadékosabb, a július és az október annál szárazabb volt, a többi hónapban az átlag körüli mennyiségű csapadék hullott. A megelőző három évben a csapadék kevesebb volt az átlagosnál, ennek következtében a talajok vízhiánya fokozatosan növekedett. A belvíz csak kis területeket és csak rövid időre öntött el, az elvezetett belvíz mennyisége csökkent. 1995-ben, bár a csapadék mennyisége nagyobb volt, mint a megelőző évben, számottevő mértékű belvízi elöntés csak a győri vízügyi igazgatóság területén volt. Gravitációsan 847,4 millió mJ belvizet vezettek a befogadókba, szivattyúzással 160,3 millió m3-t-98-
