Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)
Tartalomjegyzék
В. AZ ÉV HIDROLÓGIAI JELLEMZŐI 1. Az év hidrológiai jellemzése a. A CSAPADÉK ÉS A HŐMÉRSÉKLET ALAKULÁSA Magyarország területén 1995-ben az időjárás jellemzői mind az idő, mind pedig a hely függvényében jelentősen változtak. Az év folyamán a leghüvösebb általában az ország északkeleti területe és a Dunántúli-középhegység egyes részei voltak, a legmelegebb általában a Dunántúl déli és délnyugati része, valamint a Tiszántúl déli és délkeleti területe volt. A napsütéses órák havi összegének két szélső értéke 376,1 óra és 6,3 óra volt. Az előbbit Budapesten, a Központi Légkörfizikai Intézet területén, az utóbbit Szent- gotthárdon mérték. A havi középhömérsékletek az egyes állomásokon —5,0 és 24,9 Celsius fok között változtak. A legalacsonyabb havi középhőmérséklet januárban a Kékestetőn, a legmagasabb júliusban Túrkevén volt. Az 1995. évben a leghidegebbet,—20,2 Celsius fokot január 18-án Pátyodon, a legmelegebbet, 37,2 Celsius fokot július 12-én Túrkevén mérték. A legtöbb havi csapadékot, 217,2 mm-t júniusban Örkényben mérték, októberben azonban az ország számottevő nagyságú területein egyáltalán nem volt csapadék. Az egyes hónapokban a legtöbb csapadék általában a Dunántúl nyugati részére hullott, esetenként azonban ettől eltérő volt a csapadék havi mennyiségének eloszlása. Az évi legnagyobb hóvastagság, 25,6 cm, a Kékes- tetőn volt. Az ország csapadékviszonyainak 1995. évi alakulásáról kismértékben tájékoztat a budapesti csapadékmennyiségek 1967-1995. évi változását szemléltető ábra, amelyen a csapadékmennyiségeken kívül feltüntettük azok háromtagú mozgó átlagértékeit is. A tájékoztatás az országos viszonyokat tekintve azért csupán közelítő, mert a csapadék területi eloszlása rendszerint nagyon változatos. Budapesten 1995-ben több csapadék hullott, mint a megelőző évben, és mind az 1995. évi csapadékmennyiség, mind pedig a háromtagú mozgó átlag is azt mutatja, hogy megszűnt a korábbi száraz időszak. Az 1995. évi időjárást bizonyos mértékben jellemzi az évi középhőmérséklet budapesti értéke, a 10,2 °C is, amely kisebb az 1994. évi budapesti középhőmérsékletnél (a 12,1 Celsius foknál) és nem érte el az 1993. évi középhömérsékletet, a 11,4 Celsius fokot. Az 1995. évben a havi csapadék az ország területének nagy részén (az október hónap kivételével) elérte, sőt meghaladta a sokévi átlagos értéket, de időbeli és területi eloszlása nem mindig és nem mindenhol kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Öntözéssel azonban a legtöbb helyen számottevő mértékben fokozható a mezőgazdasági termelés biztonsága és eredményessége. Időszak, év Az 1995. év egyes hónapjaiban a hőmérsékletek és a csapadékok Magyarország területén a következőképpen alakultak: Január első hetében a napi középhömérséklet országos átlaga közelítőleg megegyezett a sokévi átlaggal, a második héten annál kissé magasabb, a harmadik héten néhány fokkal alacsonyabb volt, a hónap utolsó hetében pedig azt számottevő mértékben meghaladta. A hónap középhömérsékletei a Marcaliban mért adatokból számított 0,9 Celsius fok és a kékestetői —5,0 Celsius fok között változtak. Januárban az ország legmelegebb területe a Dunántúl délnyugati része volt, a viszonylag enyhe terület északkeleti határvonala csaknem Siófokig nyúlt fel, a leghidegebb a Dunántúli-középhegység, valamint a Börzsöny területén és az északkeleti határ menti sávban volt. A napfénytartam 42 óra és 87 óra között változott; a legtöbb napsütéses óra (87 óra) Szentgott- hárdon, a legkevesebb (42 óra) Baján volt. A csapadékok havi összegének két szélső értéke 83,3 mm (Ti- szabecsen) és 10,0 mm (Borsodnádasdon) volt. Az ország középső részén, a déli és az északkeleti területsávban az átlagosnál csapadékosabb volt az idő-91 -
