Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)

Tartalomjegyzék

járás, viszonylag száraz volt a Rába menti terület, valamint a Mátra és a Bükk legnagyobb része.

Februárban a napi középhőmérséklet országos átlaga három nap kivételével meghaladta az 1961—1990. évi átlagértékeket, a napi csapadékösszegek a hónap közepén, valamint utolsó hetében nagyobbak voltak a harminc évi átlagértékeknél. A havi középhőmérséklet két szélső értéke, a 7,2 °C és a 0,0 °C a Siklóson, illetőleg a Kékestetőn mért adatokat jellemezte. A hónap folyamán a legmagasabb hőmérsékletet, 20,2 °C-t Szombathelyen, a legalacsonyabbat, —9,1 °C-t tizedikén a Kékes tetőn mérték. Viszonylag enyhe volt Budapest, Szeged és Kaposvár környéke, valamint egy kisebb területrész a Dráva mentén. Hidegebb volt a Dunántúli-középhegységben, a Mátrában és az ország északkeleti részén. A napfénytartam legnagyobb összegét (146,1 órát) Pakson, a legkisebbet, (81,8 órát) Kisvárdán mérték. Ahavi legnagyobb csapadékösszeg a Nagykanizsán mért 84,9 mm, a legkisebb a Vámosmikolán mért 34,0 mm volt. A hónap folyamán száraz volt a Duna és az Ipoly menti terület és csapadékosabb a Dunántúl délnyugati része.

A március hónap első felében a napi középhőmérséklet országos átlaga magasabb, a második felében két rövid időszaktól eltekintve alacsonyabb volt a 30 évi átlagnál. A havi középhőmérséklet 6,5 °C és -0,6 °C között változott. Az első értéket a Vásárosnaményban, a másodikat a Kékes tetőn mért adatokból számították ki. A hónapban a legmagasabb hőmérsékletet, 21,2 °C-t 25- én Kaidon, a legalacsonyabbat, —7,0 °C-t 16-án Pakson mérték. A március havi középhőmérséklet a Dunántúl egy részén, г. Dunakanyarban és az ország délkeleti területein meghaladta a +5 °C értéket. A legnagyobb napfénytartam a Sopronban mért 135,6 óra, a legkisebb a Túrkevén mért 88,2 óra volt. A havi legnagyobb csapadékösszeg a Szentgotthárdon mért 100,7 mm, a legkisebb a Nyíregyházán mért 18,8 mm volt. A hónap folyamán viszonylag csapadékos volt a Dunántúl nagy része és az északi országhatár menti terület és száraz volt a Dunától nyugatra levő terület legnagyobb része.

Az április hónap első hetében a napi középhőmérséklet országos átlaga a sokévi átlagnál egy nap kivételével magasabb, a második hetében annál alacsonyabb, a hónap második felében, két naptól eltekintve annál magasabb volt. A havi középhőmérséklet legnagyobb értéke 12,4 °C, a legalacsonyabb 8,2 °C volt. Az.első értéket a Siklóson, a másodikat a Pátyodon mért hőmérsékletekből számították ki. A mért hőmérsékletek két szélső értéke az Esztergom-Kertvárosban 23-án mért 30,6 °C, valamint a Kékestetőn elsején mért —7,2 °C volt. A hónap folyamán a legmelegebb terület a Duna és a Tisza völgyének déli része, a Dunakanyar menti terület, valamint a Zagyva völgyének egy kisebb része és a Sajó torkolata alatti viszonylag kis terület volt, a Dunántúli-középhegység és az ország északkeleti területei viszonylag hűvösek voltak. A mért havi legnagyobb napfénytartam a Szolnok-Alcsiszigeten mért 195,5 óra, a legkisebb a

Veszprémben mért 144,2 óra volt. A hónap folyamán a legtöbb csapadékot, 120,7 mm-t a Kékestetőn, a legkevesebbet, 20,9 mm-t Bácsalmáson mérték. Áprilisban a legkevesebb csapadékot a Dunántúl és a Duna-Tisza közének déli fele, valamint a Tiszántúl déli és keleti részének egyes területei kapták. A legtöbb eső a Dunántúl középső és északi részére, valamint a Tisza völgyének északi felére hullott.

A május hónap első kétharmadában a napi középhőmérséklet országos átlaga néhány naptól eltekintve alacsonyabb volt a sokévi átlagnál, a hónap utolsó harmadában azonban annál magasabb volt. A havi középhőmérséklet legmagasabb értéke a hónap folyamán 16,7 °C, a legalacsonyabb 12,8 °C volt. Az első értéket a Tiszáké cs kén, a másodikat a Hárskúton mért adatok alapján határozták meg. Májusban a legmagasabb hőmérsékletet, 33,0 °C-t 28-án Tiszabecsen, a legalacsonyabbat, — 3,0 °C-t harmadikán a Kékestetön mérték. Májusban az ország viszonylag meleg területe a Dunántúl egy része, a Duna-Tisza köze, valamint a Tiszántúl nagy része volt, a Dunántúli-középhegységben, az északi hegyvidéken és a Szamos völgyében hűvösebb volt az időjárás. A mért napfénytartam havi két szélső értéke a Mosonma- gyaróvárott mért 246,3 óra és a Sárospatakon mért 186,9 óra volt. Májusban a legtöbb csapadékot, 147,5 mm-t a Kékes tetőn, a legkevesebbet, 23,5 mm-t Tokajban mérték. A két érték közötti különbség különösképpen akkor feltűnő, ha figyelembe vesszük a két állomás közötti kicsiny távolságot. A legtöbb esőt a hónap folyamán a Dunántúl déli része, valamint a Börzsöny és a Mátra egyes területei és Budapest környéke kapta, a legkevesebb eső a Tisza-völgy északi részén hullott.

A június hónapbeli napi középhőmérsékletek az utolsó hét néhány napjának kivételével alig tértek el a sokévi átlagtól, értékeik pedig a vásárosnaményi adatokból kiszámított 20,3 °C és a hárskúti adatokból meghatározott 15,2 °C között változtak. Alevegő hőmérsékletének a hónap folyamán mért két szélső értéke a Tiszabecsen június 1-én mért 33,0 °C és a június 23-án Mosonmagyaróvárott mért 5,5 °C volt. Júniusban a legmelegebb területek a Tisza-, valamint a Körös-völgyben voltak, a Dunántúl nyugati felén, valamint a Mátra és a Bükk területének nagyrészén az országos átlagnál alacsonyabbak voltak a hőmérsékletek. A napfénytartam két szélső értéke a Baján mért 256,8 óra és a Gödöllőn mért 189,8 óra volt. A hónap folyamán a legtöbb csapadék Örkényben (217,8 mm), a legkevesebb (64,0 mm) Szentendrén hullott. A csapadék területi eloszlása nagyon változatos volt.

Júliusban a havi középhőmérséklet országos átlaga a hónap utolsó öt napja kivételével magasabb volt az 1961-1990. évek átlagánál, két szélső értéke pedig a túrkevei adatokból kiszámított 24,9 °C és a szentgotthárdi adatok alapján meghatározott 21,1 °C volt. A hónap folyamán mért léghőmérsékletek két szélső értéke a július 12-én Kisteleken mért 37,2 'C, valamint a július 26-án Nagykanizsán mért 9,6 °C volt. Júliusban az or-92-