Vízrajzi Évkönyv 99., 1994 (Budapest, 1995)
Tartalomjegyzék
Vízügyi Igazgatóság A gravitációsan elvezetett belvízmennyiség millió m3 A belvízi szivattyúk által átemelt vízmennyiség millió m3 Északdunántúli X 17,5 Középdunavölgyi 89,1 6,0 Alsóduuavölgyi 362,4 20,1 Középdunáutúli 0,8 0 Déldunántúli X X Nyugatdunántúli X X Felsőliszavidéki 277,3 23,0 Északmagyarországi 3,4 9,5 Tiszántúli 219,3 27,0 Középtiszavidéki 32,2 30,9 Alsótiszavidéki 8,6 4,8 Körösvidéki 79,4 4,3 X = Adathiány követik és növekedni fog a belvízzel elöntött területek nagysága, valamint az elvezetendő belvizek mennyisége. A belvizes években sokkal nehezebb lesz a belvízelvezető létesítmények karbantartása, esetleg fejlesztése, mint száraz időszakban. De nem csak a meglevő belvízelvezetési létesítmények megfelelő és rendszeres karbantartása szükséges, hanem gondolni kell a belvizekkel való gazdálkodás fejlesztésére is, minthogy az ország várható fejlődésével növekedni fognak a vízigények is. h. TALAJVÍZÁLLÁSOK A talajvízállásuk 1994. évi alakulásáról a B. 4. fejezet b. és c. jelű ábrája tájékoztat. Az 1994. évi időjárás, mint a korábbi években is, számottevő mértékben befolyásolta a talajvízszintek alakulását. Az időjárási jellemzők ez évben is nem csupán az idő, hanem a terület függvényében is jelentősen ingadoztak. Ennek, valamint a helyi geológiai, növényzeti viszonyok következtében a talajvízszintek az ország egyes részein különbözőképpen alakultak. A Szatmári-síkságnak a keleti országhatár menti részén az 1994. évben az átlagos talajvízszín 10-30 cm- rel alacsonyabb volt, mint az összehasonlítási alapként tekintett 1956-1960. évek átlagában. Az ehhez a területhez nyugat felől csatlakozó sávban a talajvízszín 0- 50 cm-rel volt magasabb, mint az 1956-1960. évek átlagában. A Beregi-síkságon az 1994. évi talajvízszintek 0- 100 cm-rel voltak alacsonyabbak, mint az összehasonlítási időszakban. A Nyírség északi részén a talajvízszín általában 0- 50 em-t süllyedt az összehasonlítási időszak vízszintjeihez viszonyítva. Az Ófehér trí és Nyírmada közötti területen a süllyedés ennél nagyobb, 50 és 100 cm közötti volt. A Nagykállrí-Nyíregyháza-Tuzsér ívben viszont magasabb volt a talajvízszín, mint az 1956-1960. időszak átlagában. Az eltérés mértéke néhány cm és egy m között változott. A Nyírség déli részén és a Hajdúsághoz csatlakozó területeken az 1994. évi talajvíz- színek általában 50-100 cm-rel voltak alacsonyabbak, mint az összehasonlítási időszak talajvízszínei. A Haj- dúnáinás-Nyíregyháiza-Nyíradony-Váimospércs környéki területeken az eltérés mértéke meghaladta a 100 cm-t. A Nyírségben az 1994. évi legmagasabb talajvízszinteket a május-június hónapokban mérték. Az őszi időszakban a talajvízszínek számottevő mértékben nem emelkedtek. A Hajdúság északnyugati részén az 1994. évben a talajvízszínek mintegy 0-50 cm-rel magasabbak, a délkeleti részén pedig alacsonyabbak voltak az 1956— 1960. évi átlagos talajvízszíneknél. A Körösök közelében, valamint a Körös-Maros-köz területének egy részén az 1994. évi átlagos talajvízszintek magasabbak, más részén alacsonyabbak voltak, mint az összehasonlítási időszakban. A vízszínsüllyedés mértéke helyenként meghaladta a 100 cm-t. A Nagykunság déli részén a talajvízszín 1994-ben is magasabb volt, mint az 1956-1960. időszak átlagában, az északi részén viszont helyenként több, mint 100 cm-rel alacsonyabb volt annál. A Duna-Tisza-közi Hátság magasabb részein a korábban észlelt nagymértékű talajvízszínsíillyedések mérséklődtek, 300 cm-nél nagyobb mértékű süllyedés csak néhány kút esetében volt. A legnagyobb süllyedések a Borola-Júmoshalma-Kiskunhalas-Soltvadkert közötti területen, valamint Kecskemét és Szentkirály környékén voltak. A korábbi évekétől eltérően növekvő mértékben süllyedt a talajvízszín az országhatár mentén, Csikéria, Tompa és Ásotthalom környékén. A Duna negyedkori árterületén, a Duna és a Duna- völgyi-fócsatoma közötti részen helyenként kissé alacsonyabbak, másutt kevéssel magasabbak voltak a talajvízszínek, mint az összehasonlítási időszakban. Az 1994. évi legmagasabb talajvízállások a Duna-Tisza- közén a március-június időszakban voltak. A nyárvégiőszi esőket követően a téli hónapokban a talajvízszínek általában kismértékben emelkedtek. A Mezőföldön, a Nádaslodány-Sárkereszlúr-Rátadni ás vonaltól északra magasabbak, attól délre alacsonyabbak voltak a talajvízszínek, mint az 1956-1960. időszak átlagában. A viszonylagos süllyedés mértéke nagyobbrészt 0 és 50 cm közötti volt, de Cece, Puszta- hencse és Tolna környékén meghaladta a 100 cm-t. A Dráva menti síkság talajvízszínei 1994-ben általában magasabbak voltak, mint az összehasonlítási időszakban. Kivétel csak az Őrtilos-Berzence-Drávata- mási és a Dráva folyó, valamint a Dráva és a Fekete-90-
