Vízrajzi Évkönyv 99., 1994 (Budapest, 1995)
Tartalomjegyzék
víz-Viilányi-hegység déli előterc-Magyarbóly-U(Ivari vonal által határolt terület volt, ahol a vízszínek alacsonyabbak voltak, mint az 1956-1960. időszak átlagában. A Szigetköz nagyrészén a talajvízszínek általában több, mint egy méterrel alacsonyabbak voltak, mint az összehasonlítási időszakban. A Kisalföld déli részének egyes kínjaiban a vízszín magasabban volt, mint az 1956-1960. időszak átlagában. Az 1994. évi legmagasabb talajvízszínek ezen a területen is általában a május-június hónapokban alakultak ki. A Komáromi- és a Táiti-öblözetben a talajvízszín 1994-ben 50 cm-t meg nem haladó mértékben alacsonyabban volt, mint az összehasonlítási időszakban. i. A MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK VÍZSZINTJEI A fontosabb mélyfúrású kutak 1994. évi vízszintjeinek alakulásáról a B. 4. fejezet d. jelű táblázatai és e. jelű görbéi tájékoztatnak. A mélyebben levő vízadó rétegek vízszintjeinek mérésére használt kutak hálózata az 1993. évihez viszonyítva nem változott. A hálózat egyes kútjai a mélységi vizek szintjének mérésére épültek, más kútjait eredetileg egyéb célból (víztermelés, bányászati nyersanyagkutatás stb.) létesítették, de eredeti céljukra már nem használatosak, a vízszintmérésre azonban megfelelnek. A hálózat az ország egyes területein nem megfelelő sűrűségű, ezért ha arra pénzügyi lehetőség lesz, törekedni kell a fejlesztésére. A rétegvízszintek alakulása A Dunántúlon csak a Kisalföldön van megfelelő sűrűségű rétegvízszintmérő hálózat, más területeken csak elszórtan van néhány kút. A kisalföldi kutakban a vízszínek az 1994. évben, függetlenül a mélységüktől és a harántolt rétegek geológiai jellemzőitől, átlagosan 0,2 métert emelkedtek. Ennél nagyobb mértékű, átlagosan 0,5 m és 1,5 m közötti volt a vízszínek emelkedése a Szombathely környékén, valamint a várostól északra levő kutak esetén, kivéve a csepregi két kutat, amelyeknek a vízszíne az előző évihez viszonyítva 0,15 métert süllyedt. A vízszintek alakulását a víztermelés befolyásolta. Ugyancsak emelkedtek a Körmend és Zalaegerszeg környékén levő kutak vízszínei is. Az emelkedés mértéke 0,1 m és 1,0 ni közötti volt. 0,15 m-es vízszínemelkedést mértek Fejér, valanúnt Somogy megye egy-egy kútjában is. Az ország északi részén, a Salgótarján környékén levő kutak vízszíne az 1994. évben esetenként jelentős mértékben emelkedett. Az emelkedés mértéke 0,1 ni és 2,5 m között volt. Ugyancsak emelkedtek a rétegvízku- takbcli vízszínek (átlagosan 0,1 métert) Pest megyében, valamint, két kút kivételével, Bács-Kiskun megyében is. Az emelkedés mértéke átlagosan 0,2 m volt. Szeged területén az 1994. évi vízszínemelkedés 0,2 m és 0,9 m közötti volt, Szolnok megyében viszont a rétegvizek színe mintegy 0,1 m és 0,8 m közötti mértékben süllyedt. A Mátra- és a Bükk-hegység lábánál, a visontai és a bükkábrányi külszíni fejtés, valamint a gyöngyöshalá- szi vízmű környezetében a hetvenes évek közepén létesítettek rétegvízszintmérő kutakat. A külszíni fejtések környezetében levő kutak vízszíne 1994-ben 0,2 m és 1,5 in közötti mértékben süllyedt, a gyöngyöshalászi kutak vízszínei egy kút kivételével 0,1 ni és 0,2 m közötti mértékben az év folyamán emelkedtek. Ebből arra következtethetünk, hogy a víztermelés az előző évhez viszonyítva nem növekedett. A Sajó folyó kavicsteraszán levő három, különböző mélységű rétegeket megcsapoló kait vízszíne az előző évhez viszonyítva mintegy 0,3 métert emelkedett. Az emelkedés oka feltehetően a megelőző évinél kissé nagyobb csapadék. Szabolcs-Szatmáir megyében a rétegvízszintmérő kutak talpmélysége 50 m és 100 közötti. A kutak vízszíne az előző évihez viszonyítva mintegy 0,1 métert süllyedt. Dél felé haladva a rétegvízkutak vízszintváltozásá- nak egyértelmű irányzata nem mutatható ki. A talpmélységtől és a területi elhelyezkedéstől függetlenül esetenként emelkedtek, más esetekben süllyedtek a vízszínek az előző évihez viszonyítva. A vízszintválto- zások mértéke 0,7 m és 1,2 m közötti volt. Debrecentől Gyula felé haladva azonban a rétegvízszintek a kutak talpmélységétől függetlenül mintegy 0,1 m és 0,2 m közötti mértékben süllyedtek. A karsztvízszintek alakulása A karsztvízszinlmérő hálózat az előző évhez viszonyítva jelentős mértékben nem változott. A hálózat a legsűrűbb a Dunántúli Középhegységben, ritkább a Bükkben, a Villányi-hegységben és Jósvafö környékén. Ez utóbbi három területen a hálózat fejlesztése szükséges. Az Aggteleki-karszt területén a megelőző évi, a korábbinál csapadékosabb időjárás következtében a karsztvízszínek az 1994. évi szintekhez viszonyítva mintegy 0,5 métert emelkedtek. A Blikkben levő kutak 1994. évi adatai alapján a rétegvízszintek egész Biikk- hegységbeli alakulását illetően nem lehet következtetni. A Villányi-hegységben levő karsztkutak 1994. évi vízszintváltozásainak nem volt egyértelmű irányzata, kivéve a siklósi kutakat, amelyeknek vízszíne az előző évhez viszonyítva 0,4 m és 0,6 m közötti mértékben emelkedett. A Dunántúli Középhegységben levő karsztkutak legnagyobb részének vízszínc az előző évihez viszonyítva 1994-ben emelkedett. A Keszthelyi-hegységben és a Hévízi-tó vízgyűjtőterületén levő karsztkutak vízszíne 1994-ben 0,1 m és 0,4 m közötti mértékben emelke-91 -
