Vízrajzi Évkönyv 99., 1994 (Budapest, 1995)
Tartalomjegyzék
november második felében beállt a folyó, ez a jégtakaró azonban december első harmadában felszakadt és csak február második felében észleltek viszonylag rövid ideig tartó zajlást. A tél egyéb időszakában nem volt jég az Ipoly on. A Zalán Zalaegerszegnél november végén és december elején , valamint február elején mozogtak jégtáblák, de a folyó a télen nem fagyott be. Ugyancsak nem fagyott be Zalabérnél sem, ott csak február közepén zajlott rövid ideig a jég. A Balaton legnagyobb része november végén, december elején befagyott. Ez a jégtakaró december második felében megszűnt és a tél további részében a tónak csak egyes részei és azok is csak rövid időszakra fagytak be. Hasonlóképpen alakultak a Velencei-tő jégviszonyai is az 1993-1994. év telén: az agárdi részen december első kétharmadában, valamint január néhány napján át volt a tó jéggel fedve. A Siőn az 1993-1994. évi télen csak november végén, valamint február közepén észleltek zajló jeget, egyébként nem volt jég a folyón. A Tiszán és elsőrendű mellékvizein az 1993-1994. évi télen az előző évektől eltérően kevesebb jég volt, mint a Dunán és mellékfolyóin. A Tisza vízrajzi állomásain álló jeget nem észleltek és a zajlási időszakok is rövidek voltak. A legtöbb állomáson november második felében és február közepén észleltek mozgó jégtáblákat. Az 1993-1994. évi télen a Tisza elsőrendű mellékfolyóinak is csak néhány állomásán észleltek álló jégtakarót (például a Zagyván Apcnál, Szentlőrinc- kátánál), de a jéggel borítottság időtartama ott is csak néhány nap volt (kivéve a gibáiti állomást, ahol 11 napon át borította jégtakaró a Hemádot). A jégzajlást általában november harmadik harmadában és december elején, valamint február közepén észlelték. Ugyanezekben az időszakokban a folyó egyes részeit jég borította. e. HORDALÉKVISZONYOK A magyarországi nagyobb vízfolyások hordalékviszonyainak 1994. évi alakulásáról a hordalékmérések adatai alapján a B. 3. jelű fejezet g. jelű táblázata tájékoztat. 1994-ben a 23 hordalékmérő állomás közül 20 állomáson mérték a lebegtetett hordalék mozgásának jellemzőit. Az 1994. évi mérések számának két szélső értéke három (a Hemád gesztelyi szelvényében) és 18 (a Tisza szolnoki állomásán) volt. Az ország vízfolyásainak 1994. évi hordalékmozgása, hasonlóan a megelőző évihez, mérsékelt volt; a lebegtetett hordalék 1994. évi közepes töménységei egyik állomáson sem érték cl az 1961-1970. évi középértékeket. Mind a középtöménységek, mind pedig a legnagyobb vízhozamoknak megfelelő adatok a hordaléktöménység és a vízhozamok összefüggéséből meghatározott értékek. Ezeket a kapcsolatokat azonban, tekintettel arra, hogy a lebegtetett hordalék töménysége a vízállás változásának irányától is függ (az áradó ágban rendszerint nagyobb a töménység, mind apadáskor), további mérések adatai alapján pontosítani kell. A hordaléktöménységek 1994-ben mért két szélső értéke 670 mg/1 és 8 mg/1 volt. Az előbbit Medvénél, az utóbbit Barcsnál és Dráwaszabolcsnál mérték. A magyarországi vízfolyások egyes szakaszaikon időnként jelentős mennyiségű görgetett hordalékot is szállítanak. Ezeknek a hozamait azonban, a mérések mérsékelt megbízhatósága miatt az Évkönyvben nem tüntettük fel. f. GÁZLÓVISZONYOK A Duna 1994. évi gázlóviszonyairól a B. 3. fejezet h. jelű ábrája tájékoztat. Az 1994. évben mind a Szap és Budapest, mind pedig a Budapest és Mohács közötti szakaszon hosszabb ideig tartó, jelentősebb hajózási nehézségeket okozó gázlók főképpen az év második felében voltak. A Budapest feletti részen januárban, februárban és áprilisban volt néhány gázlós időszak (amikor a gázlómélység 25 dm, vagy annál kisebb volt), július közepétől december végéig viszont csak kevés és rövid olyan időszak volt, amikor Budapest és Szap között nem volt gázló. (A Dunacsúny és Szap közötti részen az üzemvízcsatomában az év folyamán a bősi erőmű és a dunacsúnyi elzárás működése következtében nem volt gázló, a Duna medrébe bevezetett néhány száz m3/s vízhozam miatti kis mélységek következtében hajózás nincs). Az 1994. évi legkisebb gázlómélység a Szap és Budapest közötti szakaszon 11 dm, a Budapest és Mohács közötti részen 17 dm volt. g. BELVÍZVISZONYOK Az 1994. évi hidrometeorológiai viszonyok következtében az év folyamán Magyarországon belvízzel elöntött számottevő nagyságú terület nem volt. Kisebb elöntéseket - a február és az április hónap közötti időszakban - a budapesti, a bajai és a debreceni vízügyi igazgatóság területén észleltek. Az elvezetett víz mennyisége - összhangban a folytatódott, általában száraz időjárással - a megelőző évi értékektől számottevő mértékben nem tért el: gravitációsan 1072,39 millió m3-t, szivattyúzással 143,29 millió m3-t juttattak befogadókba. (A valóságban ennél kissé többet, mert ezek a mennyiségek nem tartalmazzák a pécsi, a szombathelyi és részben a győri vízügyi igazgatóság adatait). Bái- az 1994. év, hasonlóan a megelőző évekhez, a Dunáintúlt kivéve, a sokévi átlagnál szárazabb volt, most is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a viszonylag kevés belvíz alapján hiba lenne arra a következtetésre jutni, hogy a belvíz Magyarországon nem okozhat károkat. Válható, hogy a száraz éveket csapadékosabbak-89-
