Vízrajzi Évkönyv 99., 1994 (Budapest, 1995)

Tartalomjegyzék

A Szamoson az 1994. év folyamán több, viszonylag kisebb árhullám vonult le. Közülük a legmagasabb a Csengéméi 289 cm-es tetőzésíi májusi volt. A tetőzés lényegesen alacsonyabb volt, mint az eddig mért legmagasabb, 902 cm-es vízállás. A tetőzéskor 547 m3/s folyt le Csengéméi. A vízállások 1994. évi szélső értékei Csengéméi a következők voltak (zárójelben az eddig mért szélső értékek): -77 cm és 289 cm (-96 cm és 902 cm).

A Bodrogon Felsöbereckinél 1994-ben több kisebb árhullám vonult le. Közülük a legmagasabb az 541 cm tetőzésíi áprilisi volt. Ez 205 cm-rel volt alacsonyabb a Felsöbereckinél eddig (1980. 07. 28-án) mért legmagasabb vízállásnál. A tetőzéskor 326 m3/s folyt le Felsöbereckinél. A Felsöbereckinél 1994-ben mért legalacsonyabb vízállás 173 cm volt, az addig mért legalacsonyabb pedig 14 cm. A Bodrog alsó szakaszának vízjárását a tiszalöki duzzasztó befolyásolja.

A Sajó vízszintje 1994-ben csak kismértékben változott, például Felsözsolcánál az év legnagyobb részében 0 és 100 an között ingadozott és csak néhányszor, egy-egy kisebb árhullám idején haladta meg a 100 cm- t. Az árhullámok közül a legmagasabb az áprilisi volt. Ennek tetőzési magassága, a 310 cm 202 cm -rel volt alacsonyabb a Felsözsolcánál eddig (1974. 10. 24-én) mért legmagasabb vízállásnál, az 512 cm-nél. A felső- zsolcai szelvényen az 1994. évben átfolyt legnagyobb vízhozam 215 m3/s volt, az 1994. évi, valamint az eddig mért legalacsonyabb vízállás -10 cm és -13 cm volt.

Kismértékben változtak 1994-ben a He máid vízállásai is. Egy jelentősebb árhullám vonult le a folyón, április közepén. Ennek tetőző vízállása Hidasnémetinél nem érte el a 300 em-t, több, mint egy méterrel elmaradva a Hidasnémetinél eddig (1948. 06. 09-én) mért legmagasabb, 410 cm-es vízállástól. Az 1994. évi, valamint az eddig mért legalacsonyabb vízállás Hidasnémetinél -87 cm volt (a megelőző évben is -87 cm volt a hidasnémeti legalacsonyabbb vízállás). Az 1994. évi árhullám tetőzésekor 232 m3/s vízhozam folyt át a lű- dasnémeti szelvényen.

A Körösök lefolyási viszonyait a bökényi, a bé- késszentandrási, a körösladányi, a gyulavári és a békési duzzasztó számottevően befolyásolja. A Hármas- Körös kunszentmártoni vízmérceszelvényénél az 1994. évi legmagasabb vízállást, az 585 cm-t április hónapban mérték. Ez 362 cm-rel volt alacsonyabb a szelvényben addig (1970. 06. 15-én) mért legmagasabb, 947 cm-es vízállásnál. A Kunszentmártonnál 1994-ben mért legalacsonyabb vízállás -158 cm, az eddig mért legalacsonyabb vízszín pedig -240 cm volt (ezt 1946. 08. 24-én mérték). Az 1994. évi árhullám tetőzésekor lefolyt vízhozam 222 m3/s volt.

A Maros makói szakaszán 1994. áprilisában és júniusában vonult le egy-egy kisebb árhullám. Ezeknek egyike sem érte cl a 200 cm-t, jelentősen elmaradva

ezáltal az addig (1975. 07. 10-én) mért legmagasabb vízállástól. A szelvényben az 1994. évben, valamint az eddig mért vízállások szélső értékei a következők: -93 cm és -103 cm, 183 cm és 625 cm. A szelvényen az 1994. évben átfolyt legnagyobb vízhozam 429 m3/s volt.

A Balaton vízszintjét 1994-ben is a siófoki zsilippel szabályozták. A vízszín ingadozása az év folyamán Tihanyinál 42 cm, Keszthelynél 51 cm, Balatonfúzfónél 56 cm volt. A tó más részein a vízállások változása főképpen a vízlengés következtében az említettektől eltérő is lehetett. Délnyugati szél hatására Fűzfőnél, északkeleti szélkor Keszthelynél emelkedik meg a vízszín, a délkeleti szél pedig a vízszín kereszt irányú emelkedését okozza.

A vízszintek 1994. évi, valamint eddig mért szélső értékei a következők (zárójelben az eddig mért szélső értékek): Tihanynál 76 cm és 118 cm (23 cm és 158 cm), Balatonfúzfimél 71 cm és 127 cm (18 cm és 191 cm), Keszthelynél 69 cm és 120 cm (18 cm és 180 cm) volt. A Balatonénál jóval kisebb területű Velencei-tó vízszíne Agárdnál 1994-ben 120 cm és 152 cm között ingadozott. Az agárdi vízmércével eddig mért vízszintek két szélső értéke 63 cm 226 cm volt. Amint említettük, vízfolyásaink, állóvizeink hidrológiai-hidraulikai viszonyait többek között vízállásuk, vízhozamuk - hőmérsékletük alakulását a természeti tényezők mellett az emberi beavatkozások is befolyásolják. Ezekre az emberi hatásokra az egyes adatok ismertetésekor nein hívjuk fel a figyelmet, mivel a különböző hatások egyértelműen nem választhatók széjjel. Nagyságukat a vízgazdálkodási feladatok megoldásakor külön kell mérlegelni.

d. JÉGVISZONYOK

A magyarországi vízfolyások, a Balaton és a Velen- cei-tó 1993-1994. évi télen észlelt jégviszonyairól a B.

3. fejezet f. jelű ábrája tájékoztat.

Az 1993-1994. évi télen a dunai vízmérceállomásokról jeget nem jelentettek.

A Rábán a tél folyamán csak jégzajlást észleltek; Szentgotthárdnál december végén-január elején és február közepén, Körmendnél november végén-de- cember elején és végén, valamint február közepén, Árpásnál november végén és február közepén zajlott egy- egy rövid időszakban ajég.

Az Ipoly egyes szakaszait az 1993-1994. évi télen rövid ideig jégtakaró borította, más szakaszain, ugyancsak rövid ideig zajlott a jég. Nógráulszakálnál november második felében és február közepén váltakozott egymással az álló-, valamint a mozgó jég időszaka és január második felében észleltek mozgó jégtáblákat a folyón, Balassagyarmatnál az 1993-1994. évi télen november második felében és december elején, valamint február közepén zajlott a jég, Ipolytölgyesnél már-88-