Vízrajzi Évkönyv 99., 1994 (Budapest, 1995)
Tartalomjegyzék
В. AZ ÉV HIDROLÓGIAI JELLEMZŐI 1. Az év hidrológiai jellemzése a. A CSAPADÉK ÉS A HŐMÉRSÉKLET ALAKULÁSA Magyarország területén 1994-ben az időjárás az átlagosnál melegebb, napfényben gazdagabb, de a Dunántúl kivételével csapadékban szegényebb volt. A napsütéses órák számának két szélső értéke 1901 és 2228 volt. Az előbbit Szombathelyen, az utóbbit Békéscsabán mérték. Az évi középhőmérsékletek 10,0 és 12,6 C fok között változtak és 1,2-1,8 fokkal meghaladták a sokévi átlagot, csupán az október volt hidegebb az átlagosnál. A csapadék mennyisége a Dunántúl nyugati felén az átlagot meghaladta, az ország többi részén annál kisebb volt, az Alföld jelentős részén az átlag 75 %-át sem érte el. Az évi csapadékmennyiség két szélső értéke 354 mm és 801 mm volt. A legkisebb értéket Örkényben, a legnagyobbat Lentiben mérték. Az évi legnagyobb hóvastagság, 96 cm, Lókúton volt. Az ország csapadékviszonyainak 1994. évi alakulásáról kismértékben tájékoztat a budapesti csapadékmennyiségek 1967-1994. évi változását szemléltető ábra, amelyen a csapadékmennyiségeken kívül feltüntettük azok háromtagú mozgó átlagértékeit is. A tájékoztatás az országos viszonyokat tekintve azért csupán kicsiny mértékű, mert a csapadék területi eloszlása rendszerint nagyon változatos (mint az említett, 1994. évi példa is mutatja, az évi legtöbb csapadék a legkevesebbnek több, mint a 2,5-szerese is lehet). Budapesten 1994-ben kevesebb csapadék hullott, mint a megelőző évben, és száraz, időszakot mutat a háromtagú mozgó átlag is. Az 1994. évi időjárást bizonyos mértékben jellemzi az évi középhőmérséklet budapesti értéke, a 12,1 °C is, amely meghaladta az 1993. évi középhőmérsékletet (a 11,4 C fokot) és csaknem elérte az 1992. évi középhőmérsékletet. A kevés csapadék, a viszonylag magas hőmérsékletek jelentősen csökkentették a mezőgazdasági munkák eredményességét azokon a területeken, amelyek öntözése nem volt lehetséges, az öntözött területeken viszont az aszály nem okozott károkat. Minthogy Magyarországon a csapadéknak sem a hely, sem az idő szerinti eloszlása nem mindig és nem mindenhol van összhangban a mezőgazdasági termelés igényeivel, öntözéssel a legtöbb helyen számottevő mértékben fokozható a mezőgazdasági termelés biztonsága és eredményessége. A hőmérsékletek és a csapadékok az 1994. év egyes hónapjaiban Magyarország területén a következőképpen alakultak: Januárban az átlagosnál enyhébb, az ország középső részén csapadékosabb volt az időjárás, a napfénytartam az átlag 90 és 200 %-a között változott. A napsütéses órák száma a legtöbb (99) Veszprémben, a legkevesebb (48) Kisvárdán volt. A hónap középhőmérsékletei 3,5-5,5 C fokkal, a csapadékok az ország középső részén 10-40 %-kal haladták meg a sokévi átlagot. Februárban szeszélyesen változott az időjárás. A hónap első harmada és utolsó hete az átlagosnál enyhébb, a középső része annál hidegebb volt. A napfénytartam a sokévi átlag 70 és 120 %-a között változott. A hónap első harmadában a napi középhőmérséklctck mintegy 6-8 C fokkal magasabbak voltak a sokévi átlagnál, a hónap végén enyhe volt az időjárás. Az ország déli, délkeleti, valamint keleti területein az átlagosnál több, más részein annál kevesebb csapadék hullott.- 84-
