Vízrajzi Évkönyv 99., 1994 (Budapest, 1995)
Tartalomjegyzék
Ugyancsak változékony volt a márciusi időjárás is; az átlagosnál enyhébb, valamint liidegebb időszakok váltakoztak, a hónap átlagát tekintve azonban az ország legnagyobb részén a sokévi átlagnál melegebb, napfényben gazdagabb volt az időjárás. A napfénytartam a sokévi átlag 90 és 130 %-a között változott, a havi középhőmérsékletek 2,2-3,8 C fokkal magasabbak voltak a sokévi átlagnál. A csapadék néhány területrész kivételével nem élte el a sokévi átlagot. Az átlagosnál kissé enyhébb és csapadékosabb volt az április hónap időjár ása. A napfénytartam az átlag 90 és 105 %-a között változott, a havi középhőmérsékletek 0,1-0,8 C fokkal magasabbak voltak a sokévi átlagnál, a csapadék mennyisége az ország egyes területein 50 %-kal is meghaladta a sokévi áprilisi átlagot. A változékony időjárás májusban is folytatódott. A napfénytartam a májusi sokévi átlag 85 és 105 %-a közötti volt, a havi középhőmérséklet a Dunántúlon a sokévi átlagnál kissé magasabb, az ország többi részén annál néhány tized C fokkal alacsonyabb volt. A csapadék mennyisége a déli megyékben a sokévi átlagnál kissé kevesebb, az ország többi részén annál több volt. Változékony volt a jtíniusi időjárás is. A napfénytartam a sokévi átlag 100 és 130 %-a között változott, a középhőmérsékletek általában 0,4-1,1 C fokkal meghaladták a sokévi értékeket, a havi csapadékmennyiségek a DunántUl egyes területeinek kivételével nem érték el a sokévi átlagot. júliusban az időjárás száraz és rendkívülien meleg volt. A napfénytartam a sokévi átlag 100 és 130 %-a között változott, a havi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén mintegy 3 C fokkal haladta meg a sokévi átlagot. A csapadék mennyisége a Dunántúl kisebb területét kivéve nem érte el az átlagot. Augusztus az átlagosnál melegebb, napsütésben gazdagabb, az előző hónapokénál csapadékosabb volt. A napsütéses órák száma 5-12 %-kal haladta meg a sokévi átlagot, az ország legnagyobb részén mintegy 2-3 C fokkal melegebb volt a megelőző 30 év augusztusi átlagánál. A csapadék az ország területén nagymértékben változott. Havi összege egyes területeken a sokévi átlagnak a felét sem érte el, több helyen a sokévi átlag kétszeresét is meghaladó csapadékmennyiséget mértek. Az átlagosnál kevesebb csapadék az ország középső, valamint keleti területein hullott. Meleg és napfényes volt a szeptember hónap időjárása is. A DunántUl nagyobb részén, valamint az ország északkeleti területein az átlagot meghaladó mennyiségű csapadék hullott, a napfény tartam csaknem az egész országban 8-34 órával meghaladta a sokévi átlagot és ugyancsak magasabbak voltak az átlagnál a havi középhőmérsékletek is. A havi csapadékmennyiség országos átlaga nem tért el a sokévi átlagtól, területi eloszlása azonban nagyon egyenlőtlen volt; a Dunától keletre - kivéve az ország északi és északkeleti részét - az átlagosnál lényegesen kevesebb, az ország egyéb területein annál több csapadék hullott. Október az átlagosnál hidegebb és csapadékosabb volt. A Dunától nyugatra az átlagosnál kissé több, attól keletre kevesebb volt a napsütéses órák száma. A hónap első néhány napja a szokottnál melegebb, a többi annál hidegebb volt, a hónap végére kissé enyhült az idő. Az ország nagy részén az átlagot meghaladó, keleti területein amiál kevesebb csapadék hullott. Novemberben az ország nyugati részén az átlagosnál mintegy 2,0-2,5 C fokkal melegebb, a keleti területeken viszont kissé hűvösebb volt a sokévi átlagnál. A napsütéses órák száma a hónap folyamán az átlag 80 és 160 %-a között változott, általában napfényben gazdag volt a hónap. A havi középhőmérséklet, kivéve a hegyvidéki területeket, 3,2 és 7,7 C fok közötti volt. A hónap első harmada az évszakhoz képest igen enyhe, a második kétharmad hűvös volt. A csapadék területi eloszlása nagymértékben változott, de az ország legnagyobb részén száraz volt a hónap. A december az átlagosnál enyhébb, naposabb, az ország legnagyobb részén szárazabb volt. A napfénytartam 44 és 94 óra között változott, a napi középhőmérsékletek 0,4-1,4 C fokkal voltak magasabbak a sokévi átlagnál. A hónap folyamán az ország délnyugati, valamint északkeleti területeire az átlagot meghaladó, a többi részére annál kevesebb csapadék hullott. b. PÁROLGÁS Az 1994. év folyamán a szabad vízfelszínről elpárolgott víz mennyiségét a január-március és a november-december hónapokra vonatkozóan a Meyer-képlet- b’ól számították ki, az április-szeptember időszakban elpárolgott vízmennyiségeket „A” mintájú kádat alkalmazva mérték. Az év folyamán elpárolgott, mért víz- mennyiség legkisebb értéke a Keszthelyen mért 815,4 mm, a legnagyobb a Szegeden mért 1188,0 mm volt. Az értékek a párolgás megelőző évi szélső értékeitől, a 836,4 mm-es keszthelyi, valamint az 1164,5 mm-es budapesti értéktől számottevő mértékben nem térnek el. c. VÍZJÁRÁS Vízfolyásaink vízjárása, mint általában más folyóké is, kisebb-nagyobb árhullámok időbeli sorozata. Ezeknek menetét, méreteit egyrészt a természeti viszonyok, másrészt az emberi beavatkozások határozzák meg. A befolyásoló körülmények méreteiktől, időbeli, földrajzi alakulásuktól függen egymás hatását erősíthetik vagy mérsékelhetik. A Duna magyar szakaszának 1994. évi vízjárását a természeti viszonyokon kívül egyrészt az osztrák vízlépcsők, másrészt a hősi vízerőműrendszer működése befolyásolta. A dunacsUnyi mederelzáráson át a Szop feletti szakaszra csak viszonylag kis vízhozamokat bo-85-
