Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)
Tartalomjegyzék
mértek 0,1 méteres vízszínsüllyedést. Szegeden a vizmű termelésének csökkenése következtében a megfigyelő- kutak vízszíne a megelőző évhez hasonlóan emelkedett, de az emelkedés mértéke kicsiny, 0,1 m volt. Szabó les- Szatm ár megyében a megfigyelőkutak talpmélysége 50 és 100 m közötti. A kutak vízszíne átlagosan 0,2 métert süllyedt. Hasonló, 0,3 méteres vízszínsüllyedést mértek a Sajó kavicsteraszába fúrt, három kútban is. A Debrecentől északra levő rétegvízszín megfigyelő kutakban a vízszín 1993-ban mintegy 0,1 métert süllyedt, a debreceni megfigyelőkutak vízszíne, kivéve a IV. sz. vízmű területén levő kutakat, az előző évhez viszonyítva nem változtak. Ennek oka a vízmű vízkiemelésének csökkenése. A várostól nyugattá, keletre és délre levő kutak vízszíneinek alakulásában egyértelmű irányzatot nem tapasztaltunk. Békés megyében a rétegvízszínészlelő kutak vízszínvátozását illetően a helyzet a Debrecen környéki kutak vízszínalakulásához hasonló; a vízszínváltozásokban egyértelmű irányzat nem volt meghatározható, kivéve egy kútcsoportot, amelynek a vízszíne 0,2 métert süllyedt. A megye többi részén levő kutak vízszintjei az 1993. év folyamán számottevő mértékben nem változtak. A karsztvízszintek alakulása A karsztvízszintmérő hálózat 1993-ban a megelőző évhez viszonyítva számottevő mértékben nem változott. A hálózat nagyobb sűrűsége következtében elsősorban a Dunántúli Középhegység, valamint a Bükk, a Villányi-hegység és Jósvafő környékére vonatkozóan vannak bővebb adataink. Az aggteleki karsztos területen levő két észlelőkútban /993-ban mérték az eddigi legkisebb vízszinteket. Ennek az oka az utóbbi évek igen kevés csapadéka. A Bükkben levő kutak vízszíne, különböző mértékben bár, szintén süllyedt. A Villányi-hegységben Silkós és Harkány környékén vannak karsztvízszintmérő kutak. Ezeknek vízszíne Siklós és Harkány közelében az előző évhez viszonyítva nem változott, északabbra 0,3 métert süllyedt, egyébként általában 0,1 métert emelkedett. A Dunántúli Középhegység területén /993-ban mért karsztvízszintek igen érdekes képet mutatnak. A Hévizi-tó környezetében levő kutak vízszintjei /993-ban az előző évhez viszonyítva számottevő mértékben nem változtak, egyes kutak vízszíne mintegy 0,1 métert emelkedett. A tó fonásának hozama az év folyamán növekedett. A Keszthelyi-hegység kútjaiban a vízszín 0,2 - 0,3 métert süllyedt. Ennek oka a viszonylag kevés csapadék volt. Az év végén lehullott hó olvadása és a hóié beszivárgása a kutak vízszintjeinek évi átlagértékeit nem befolyásolta. A Balatonfelvidék nyugati részén a nyirádi bányavízemelés csökkenése következtében folytatódott a korábbi, változó mértékű vízszínemelkedés. Ennek nagysága a Keszthelyi-hegység keleti peremén átlagosan 2 m, Zalahalápon pedig 7 m volt. Keleti irányba haladva a korábbi években mért vízszínsüllyedések megálltak, sőt általában 0,1 - 0,5 métert emelkedtek a vízszínek, csupán a Balatonudvariban és a Balatonakaliban levő kutak vízszíne süllyedt. Lehetséges, hogy ezeknek a süllyedéseknek az oka a környékbeli új vízműkutak üzembeállítása. A Balaton-felvidéktől észak felé haladva a megfigyelőkutakbeli vízszínek /993-ban mintegy 2-4 métert süllyedtek. Ezek a süllyedések az eltérő földtani szerkezet következtében a Balalon-felvidék felé egyenlőre nem terjednek. A Bakonytól északra levő karsztvízszintmérő kutak (az Ukk, a Duna környékén levő kutak) vízszíne, folytatódtak az elmúlt évi emelkedések, átlagosan 5 métert emelkedett. Úgyszintén emelkedtek a Bakony nyugati részén levő karsztvízkutak vízszínei is. Az emelkedés mértéke különböző, általában 1,0 m és 4,5 m közötti. A Bakonytól kelet felé haladva a karsztvízszintek alakulásának egyértelmű irányzatát 1993-ban nem tapasztaltuk, a karsztvízszínek több helyen süllyedtek. A Vértesben a karsztvízszintek a megelőző évhez viszonyítva egyes kutakban nem változtak, több kútban 0,2 m és 1,4 m közötti tartományban váltakozva emelkedtek. Az emelkedés oka a bányavízemelések csökkenése volt. A hegység nyugati peremén, Tatabánya térségében csaknem mindegyik megfigyelőkéit vízszíne mintegy egy métert emelkedett. A Gerecre-hegységben levő megfigyelőkutak mindegyikének vízszíne általában egy métert, esetenként annál nagyobb mértékben emelkedett, az emelkedés sebessége azonban nem érte el az 1992. évi mértéket.- 99 -
